KIRÁLYNŐ SZER SKYPON

2017. OKTÓBER 13. PÉNTEK

20.00-22.00

HETEDIK DIMENZIÓS NŐI FELEMELKEDÉS

A királynők felsorakoznak egymás mellett. Kezükben az örökké tartó szeretet lángja, mely minden női lágyságot, odaadást magába foglal.

Méhükben Balora kelyhe, a SZENT GRÁL, melyet még mindig keresnek a tudósok, és nem értik meg, hogy minden nőben ott van a világ legnagyobb kincse, az életet adás képessége.

A királynők életet adnak most a Mindennek és az Egynek.

A Teremtő Anya érkezik le hozzánk, és vele fogunk eggyé válni, magunkba fogadjuk a legmagasabb rendű női minőséget.

A TEREMTŐ ANYÁT, MERT A TEREMTŐ NEM ATYA, HANEM ANYA.

A királynők büszkén lépnek be az Új Világ csarnokába, ahol a szeretet az új törvény.

A királynők már levetették a felesleges rongyokat, és önmaguk lehetnek. Eltölti őket a fény, elengednek minden elvárást, KÖNNYEBB NEM AKARNI, MINT AKARNI.

A királyok pedig... nos, amint mindkét oldalon, a Férfi és Női oldalon is minden készen áll, idő és tér már a MI kezünkben van, együtt forgatjuk velük a sors kerekét, akkor belépnek ők is.

A Lélek Csendje

A Nő, a Férfi

A NŐ:

Csendes kék óceán a lelked,

elmerülök benne,

ha jön a vihar, ott találok menedéket,

mert nálad van a nyugalom,

nálad van a harmónia,

nálad van a béke.

Már nem félek, ott vagy mindenütt,

nem menekülök, nem küzdök,

legyőztél - hagyom, engedem, hiszem,

csak sodródom a te hullámaidon.

Vannak még titkos örvényeid,

támasztasz még pusztító vihart,

megmutatod még az erődet,

átáramlasz bennem, a részemmé váltál,

nézem, ahogy változol, minden nap más vagy.

Néha távoli vagy, fehér pára takar el tőlem,

nem faggatlak, nem kutatom a mélységeidet,

akkor tudom, hogy közel vagy,

ha magadba engedsz.

A FÉRFI:

Küzdök még, félek még, de látlak,

ott vagy, te vagy a cél, nem engedlek másnak,

tudom, hogy vársz, a parton állva,

a lelked állja a legfagyosabb szelet is.

Becsüllek, mert kitartasz,

várom, hogy lássalak, öleljelek,

csak ne tévesszelek szem elől, kérlek,

csak ne menj el, maradj még, várj ki.

Tombolok még, nem ismerem az erőmet,

vágyom rá, hogy a részem legyél,

hogy eggyé olvadj velem, áramolj bennem,

odaadd magadat, csak én érinthetlek,

csak én csókolhatlak, csak én szerethetlek.

Te vagy az egyetlen, a biztos, a menedék,

a jövő fénye, az otthon melege,

feltör belőlem néha a zokogás,

ha úgy érzem, még túl sok van hátra.

Elfáradtam, de nem számít már semmi,

legyőztem magamat,látom tisztán az utat,

eldöntöttem, van értelme,

csak érezzelek mindig magamban.

Ha nem is tudok melletted lenni,

ha még nem értem a harcom végére,

tudom, hiszem, értem, akarom,

kell az, ami te vagy, nekem.

Eszter

/2015.10.12./

Jelentkezés és részletek:

esztermagegyseg@gmail.com