ÉN MARADOK
2018. október 14. írta: Eszter 777

ÉN MARADOK

Én maradok

Érzelmi örvények -
jobb lenne nélkülük.
A nyugalmat szeretem, 
a csendes harmóniát mely
körüllengi a mindennapokat,
csak érezni, érezni, szeretni,
mintha minden mindegy lenne,
félelem nélkül.

Én maradok - mégis az örvényben,
dolgom van itt most, 
lassan kibogozom a talányt,
a sok éve tartó kifordított világot.

Egyszerre értettem meg mindent,
mintha fellebbenne a függöny,
kigyúlnának a fények, fáradt lángjai
a szíveknek, hogy nem láttam én ezt eddig..

Most egyszerűre fogom a szavak táltoslovait,
hogy csak te értsd, senki más,
bár már neked mondhatnám - megtenném anélkül is,
hogy tőled cserébe bármit várnék - 
felneveltek az évek melléd még akkor is,
ha nem is oly rég megbuktam veled a vizsgán.

Legyen hát, 
mindig nekem hittél,
mindig bennem bíztál,
nem engem látsz rossznak,
de te sem vagy az, 
magadtól óvtál, magadtól féltettél,
attól, amivé válnod kellett akkor,
ami már nem vagy.

Emlékszel, amikor a varázskörben,
azt mondtad, a jó úton fogsz járni?
Istennek esküdtél, de igazából magadnak, 
a kezedet fogtam, ha tudnád, milyen büszke voltam
arra a férfire, aki erősebb, mint bárki más...

Ott vagy... a jó úton,
és, ezúttal bármit mondanál,
bármit tennél, bármit írnál, bármit mutatnál,
többé nem hallgatok a saját félelmeimre,
most még rád se talán, mert nem megyek el,
magadnál is jobban bízom benned.

Tükör, legyen hát -
mindig neked hittem, 
mindig benned bíztam,
nem láttalak rossznak, 
de nem voltam kész rád.

Sosem hittem volna, hogy egymásra képeznek ki,
engem és téged -
és hidd el, jó munkát végeztek,
kiképzés - mondtad,
te sem erre gondoltál, talán a világra,
de arra biztosan nem, hogy ha az idő eljön,
újra születik a fény...

Én maradok - hová is mehetnék,
láthatod, hogy évek teltek el,
úgy elmondanám neked....
milyennek látlak téged én...
Erősnek és őszintének,
aki magát kevésbé tartotta fontosnak,
de hogy is gondoltam volna erre,
csupán éreztem és az érzés
hozzád vezetett vissza -
eljátszottad nekem a sötétséget,
hogy meglássam benned fényt.

- E -

2018. október 13.

Ui.: tudom, hogy ez nem egy jó vers, de a folyamat leképezése, amikor ráérzel a másik ember lelkére, úgy igazán.

A bejegyzés trackback címe:

https://egyenloelosztas.blog.hu/api/trackback/id/tr1514301113

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.