AMIKOR KÖRBEZÁR A MÁTRIX
2018. május 30. írta: Eszter 777

AMIKOR KÖRBEZÁR A MÁTRIX

A KITÖRÉS HÁROM LÉPÉSE

Amikor közbezár a mátrix

A KITÖRÉS HÁROM LÉPÉSE

 

Mások életét éled, a valódi érzéseket elnyomva

Elhiszed, hogy te irányítod az életedet,

de valójában mások úgy játszanak az időddel,

a pénzeddel, az energiáddal, mint macska az egérrel

Van kiút, de csak egy: szembe kell nézni az igazsággal,

hogy mindent rosszul csináltál, hogy éveken át rossz

és még rosszabb döntéseket hoztál, és bele kell menni

a lelked mélyén lévő eltemetett érzésekbe

BÁRMI IS VAN OTT, AZ A VALÓSÁG.

MINDENT FORDÍTS MEG: AKIKBEN EDDIG BÍZTÁL, AZOKBAN NEM KELLETT VOLNA, AKIKBEN NEM BÍZTÁL, AZOKBAN KELLETT VOLNA. AKIKNEK EDDIG HITTÉL,ÉS ÁTVERTEK, CSAK AZ EGÓDAT TÁMOGATTÁK. NEM A LELKEDET. AKIK AZT MONDJÁK, NAGY DOLGOKRA VAGY HIVATOTT, AMI IGAZ IS, DE KIDERÜLT RÓLUK AZÓTA NÉHÁNY OLYAN HAZUGSÁG, AMIT ÁLMODBAN NEM GONDOLTÁL VOLNA,AZOK VÉGIG CSAK AZÉRT “TÁMOGATTAK”, HOGY ABBÓL, AMIT ELÉRSZ, RÉSZESÜLHESSENEK.

IDŐHUROKBAN VAGY ÉS FECSÉRLED AZ IDŐDET.



Élsz, de nem úgy, ahogyan szeretnél. Inkább vegetálsz. Elvagyok - mondod, és elhiszed magadnak, hogy ez elég. Volt egy réges-régi érzés, valaha, AKKOR, AMIKOR MÉG ÉREZTÉL, amikor még fontosak voltak dolgok, és nem azok a dolgok, amik most fontosak, és amelyek miatt állandóan hibásan megfelelni akarsz, hanem azok a dolgok, amik valóban fontosak, amik már évekkel ezelőtt megváltották volna az életedet, és ha nem hozol állandóan rossz döntéseket, már rég kinn lennél ebből a nihilből, melyben élsz, ebből a nagy üres semmiből, ahol az időd és az energiád kifolyik a kezeid közül, és azt hiszed, ennél több nem jár, vagy hogy már nem lehet visszacsinálni, már túl késő és társai…..

Ez nem igaz.

Soha nem késő. Minden pillanatban ott a lehetőség, hogy változtass, de ehhez először is fel kell fognod, hogy ILLÚZIÓBAN ÉLSZ, ELNYOMVA A VALÓDI ÉRZÉSEKET, A VALÓDI ÉRTÉKEKET A SUTBA DOBVA, A VALÓSÁGOT KIKERÜLVE, HOMOKBA DUGOTT FEJJEL, ÉS AZT HISZED, HOGY A MAGAD ÉLETÉT ÉLED, DE VALÓJÁBAN NEM. Azt éled, amit mások akarnak, hogy élj, amit mások elvárnak tőled, és oly rejtetten, manipulatívan csinálják - nem is igazán tudatosan, jó esetben, hanem tudattalanul, mivel adás helyett kapásra vannak programozva -, mivel ragaszkodsz ehhez, a MÁTRIXHOZ -, elhiteted magaddal, hogy ezt akartad. Nem, nem ezt akartad, mégpedig onnan tudod meg, hogy tényleg nem, hogy FÁJ. Fáj valami.

Először csak zavar, mint egy szuvas fog.

Majd egyre jobban hasogat.

A végén berobban: ÚRISTEN, az életem egy színjáték és én azt hittem, jó irányba megyek. Az idődet fecsérled, IDŐHUROKBAN VAGY, és azt hiszed, hogy ha ezt és ezt megoldod, akkor eléred a célodat, de valójában nem. MINDEN EGYES NAPPAL, AMIT A MÁTRIXBAN TÖLTESZ - AZOKKAL A DOLGOKKAL TÖLTESZ - “ELINTÉZEL DOLGOKAT” - AMIK EHHEZ AZ ILLÚZIÓHOZ KÖTŐDNEK, TELJESEN MINDEGY, HOGY MÁR ÉBREN VAGY, VAGY SEM, A SAJÁT IDŐDET LOPOD EL SAJÁT MAGADTÓL, ÉS AZOKAT A LEHETŐSÉGEKET, EMBEREKET, AKIK AZ ÚJ ÉLETEDBE BELÉPHETNÉNEK - de te húzod az időt, mert azt hiszed, ennek az új életnek FELTÉTELEI VANNAK. Nincsenek.

Ha már tudod, hogy eddig nem jó úton jártál, és már van ÚJ ÉLET TERVED, akkor sajnos hibás az a feltételezés, hogy de még előtte dolgoknak teljesülnie kell… mert nem így van. Addig tolódik minden időben, ameddig TE tolod időben. Ha te teszel egy határozott lépést, minden azonnal fog történni, mert te ezt így akarod, ha időt húzol, a végtelenségig fogod nyújtani a dolgot, mert te ezt - azt hiszed -, hogy így akarod. Nem ezt akarod. Te az új életedbe szeretnél belépni, és csupán vársz, de amikor vársz, akkor az idődet adod oda másoknak, akik helyetted is gazdálkodnak az időddel, és az életeddel.

 

Többször is fejbe fog vágni a valóság, mire rájössz mindenre. Ha pedig rájössz, akkor öntudatodnál vagy, és körbenézve elkap a hányinger a világban uralkodó színjáték miatt.

Minden egy hatalmas színház díszlete. Minden.

Mindenkit érdekek hajtanak, vagy így, vagy úgy.

Vannak tiszta emberek, de vagy elbújnak, vagy elérhetetlenek a számodra, mert úgy érzed, téged úgy sem értenének meg, ők már nagyon “magasan” vannak. Ez sem igaz. Aki igazán magasan van, az egy okból néz lefelé: felemelni a fénytestvéreit. Alázattal.

A kishitűség, a kicsinyesség, az állandó megfelelni vágyás mátrix program. Úgy versenyeztetik az emberiséget, embert az emberrel, a munkahelyeken, a politikában, de még a párkapcsolatokban is, mint az állatokat az arénában. Győzzön a jobb. Az okosabb. A gyorsabb. A kíméletlenebb, aki nem néz hátra és nem sajnál meg senkit.

Felébredsz a valóságra, egy szép napon, és a gyomrod görcsbe rándulva adja tudtodra: visszaút nincs. Mostantól már nem tudsz magadnak többet hazudni, magadat tovább ámítani.

Jól figyelj most rám: BÁRMIT IS TETTÉL EDDIG, AKÁRHÁNY ROSSZ DÖNTÉST IS HOZTÁL, AKÁRHÁNYSZOR LÖKTED EL MAGADTÓL KÉT KÉZZEL A VALÓDI BOLDOGSÁGOT, A VALÓDI BŐSÉGET, A VALÓDI SZERELMET, A KÜLDETÉST, BÁRMIT, van kiút.

Először is: NÉZZ SZEMBE AZ IGAZSÁGGAL. Bármi is legyen a te igazságod, azzal farkasszemet kell nézned, hogyha te rontottad el.  Amíg ezt nem teszed, a fájdalom, a nihil, a mocsár növekedni fog, napról-napra, és mindaddig, amíg az igazsággal nem nézel szembe, a mocsarad csak mélyülni fog. Az időd a te kezedből fog kifolyni.

Minden egyes nappal, amikor halogatod, hogy ezt megtedd, a saját idődet pazarlod. Nem más  pazarolja. Más csak segít ebben, mert az neki jó, ha te őt szolgálod. Nem. TE pazarlod az idődet. Értelmetlen, valójában nem fontos dolgokra.

Most felsorolok néhány éles, figyelem felkeltő példát, a példák szándékosan vannak erősen kihegyezve, nyilván te, aki e sorokat olvasod, valahol az arany középúton helyezkedsz el - tekintsd ezt  úgy, mint egy szélsőséges skálát, ahol be tudod tájolni magad a szélsőséges pontok között.

Tehát:

Ha a társadalom “menő” “elit” “szerencsés” “gazdag” rétegében vagy, zsíros állásban, álházasságban /a megcsalás nektek belefér, ugyan már, ő is megcsal, én is megcsalom/, szép autóban, a pénzt és a külcsínt kergetve élsz, elutasítva  mindazt, ami tiszta és igaz, vagy a spirituális egó csapdájában vergődve, “nekem nem kell fejlődnöm, mindent tudok” felkiáltással azt hiszed, hogy te vagy a világ ura, de azért van benned alázat, és elengedve a külcsínt, otthon tudsz, MERSZ önmagad lenni. Bár a házasságod tényleg csak “ál”, de ezt már akkor tudtad, amikor elvetted/hozzámentél, de nem tehettél mást, valakivel össze kellett kötni az életedet. Szeretnél változtatni, és újabban megtalálnak olyan dolgok, olyan emberek és olyan írások, könyvek, videók, előadások, tanfolyamok, bármi, ami kicsit már ébresztget, de még nem látod a kiutat, mert a rabja vagy a pénznek, a munkádnak és a házasságodnak. Nehéz ügy, de ki lehet jönni belőle, ha tényleg akarod és hajlandó vagy dolgokat és embereket elengedni, akikkel már csak egymást teszitek boldogtalanná, amely dolgok már nem szolgálnak téged, hanem a dolgok - pl ház - fenntartásáért “eladod a lelked” - mondogatod.

 

Ennek ellenkezője vagy, azaz lecsúszottként, ürességben, kietlen pénztelenségben, dohos, sötét lakásban élsz kifizetetlen csekkekkel, és a boltban a kifli árát számolgatod, munkád évek óta nincs, már segélyt sem kapsz és közmunkára se mehetsz, és MINDENKIT OKOLSZ, A VIKTORTÓL KEZDVE A DONALD TRUMPIG, mindenki hibás, milyen szemét ez a kormány, meg ez a világ, te nem tehetsz semmiről.

MIKOR AKARSZ MÁR FELÉBREDNI arra, hogy MINDEN TŐLED FÜGG?? Az, hogy hogyan gondolkodsz, az élesebben jelenik meg a valóságodban, mint hinnéd. NAGY ÁM A TÉT, fénytestvérem. A jövőd csak tőled függ és nem másoktól. Neked nincs már erőd ehhez, mondogatod. Dehogynincs. Amikor már nagyon fog fájni, hidd el, hogy lesz. Addig pedig: dohos falak és rtlklub….

 

Egy igen szélsőséges példa: élvezeti szereknek hódolsz, hogy elnyomd magad egy édes lebegős tudatlansága. Bőszen hangoztatod, hogy te kívül vagy a mátrixon, /nem ezekkel a szavakkal persze/, te utálod a fennálló társadalmi rendszert és tudod, hogy van árnyékkormány, meg minden ilyesmi, ja és persze hogy nem vagyunk egyedül a világegyetemben, csak a hülyék hiszik ezt, és amikor betépsz/berúgsz/benyugtatózól/bármi, te látsz MINDENT, MINDENT, DE MINDENT, ó ha az emberek tudnák… és még meditálni is szoktál, de tényleg, és minden jó így. Aztán amikor kijössz a mámorból/részegségből/kábulatból, éhes vagy, szomjas vagy, magad alatt vagy, ezért újra az anyag/pia/gyógyszer után nyúlsz, hogy mindezt elfeledd, mert szerinted amikor lebegsz, akkor a mátrixon kívül lebegsz. A fizikai sík meg kinek kell. Az csak arra jó, hogy néha elmész dolgozni, ha valami adódik, eszel egy kicsit, aztán jöhet a “buli”. Nem vagy különb, mint a Mátrix c. filmben a tartósító folyadékban elaltatott emberek, akikkel elhitettek számítógépes programmal egy kreált valóságot.

Ne legyél arra büszke, hogy a világot másképp látod, mert ha látod is, nem teszel semmit, csak menekülsz a valóság elől. Azért pedig, hogy hozzájuss a napi “bulihoz”, bármit képes vagy megtenni. Semmi nem számít, csak ne legyél tudatodnál, mert nem bírod az igazságot elviselni és ennek az igazságnak bizony része az is, amit te teszel magaddal, nem csak az, amit a világ tesz magával. A változást fénytestvérem, magaddal kezdd.



Spirituális vagy. Mindent átlátsz. MINDENT. TE tudod, amit mások nem tudnak. Látod, amit mások nem látnak. Többen mondták, hogy nagy dolgokra vagy hivatott, és habár először nem akartad elhinni, most már elhiszed. Mivel nagyszabású terveid vannak, és ugyebár a cél szentesíti az eszközt /micsoda mátrix hazugság/ - még ezt és ezt és ezt és ezt és ezt és ezt meg kell tenned, meg kell oldanod, és na majd akkor, csakis akkor, de akkor TÉNYLEG elkezded. Vagy már el is kezdted, de ha ilyen szinten vagy, LABILIS, LELKI - MENTÁLIS BEFOLYÁSOLÓ, ZSAROLÓ, HAMIS, ÁLNOK emberek vesznek körül, akik CSAK AZT LESIK, MIKOR LESZ MÉG TÖBB PÉNZED, MÉG TÖBB HATALMAD, még több tudásod, és ők a pénzedre hajtanak, az energiádra és az idődre és még valamire: AZT AKARJÁK, HOGY HA TE FELKERÜLSZ ODA, AHOVA HIVATOTT VAGY, ŐK OTT LEGYENEK MELLETTED ÉS RÉSZESÜLJENEK BELŐLE. Látszólag jót akarnak. Valójában ez egy csapda! És az egódból táplálkoznak. Nem lehetsz az, amire hivatott vagy, ha nem tanulsz alázatot, nem tanulod meg megkülönböztetni az igazat a hamistól, nem dobod el a hamis csillogást és a kétszínű, téged kihasználó embereket az életedből, és méginkább nem lehetsz az, amire hivatott vagy, ha NEM NÉZEL SZEMBE AZ IGAZSÁGGAL, A VALÓSÁGGAL. Akik valóban BENNED HISZNEK, és nem azt nézik, NEKIK EBBŐL MILYEN ELŐNYÜK SZÁRMAZHAT, hanem ÁTÉRZIK, HOGY HA TE NAGY DOLGOKRA VAGY HIVATOTT, akkor szeretetből, feltétel nélkül, a bizalmukat beléd helyezve, az életüket a kezedbe adva segítenek neked, és nem azért, mert valamit kapni akarnak cserébe, hanem ezért, mert tudják, az alázat mit is jelent valójában. Ha idáig eljutsz, fel fogsz ébredni és fájni fog, de legalább magadnál  leszel, és ráébredsz, a te életedből hiányzott az alázat, az csak egy önámítás volt, hogy azzal, hogy a lelki zsarolóknak, labilisoknak, mentálisan-lelkileg sérült, kiszolgáltatottat játszó, sajnálatot, benned bűntudatot keltő embereknek megadtad, amit kértek, az alázat volt. AZ NEM ALÁZAT, HANEM GYENGESÉG. Válts vágányt életed száguldó vonatában. Fel kell ébredned. A valóságra.

Kihasználnak. Játszanak veled. Az élet egy játszótér és te épp rossz helyen vagy, mások kegyetlen játékának az áldozata, de a saját magadé is.

 

Változtass. Lépj be a saját LELKEDBE, és ha van ott fájdalom, akkor nézz vele szembe, mert a fájdalmat kell elengedned. Ha félelem, akkor azt. Ha bizalmatlanság, akkor azt.

BIZALMATLAN VAGY?

Ha a fenti szélsőséges példák között a skálán valahova be tudod magadat illeszteni, akkor sajnos el kell mondjam neked: először is, nem azokban bízol, akikben kellene, hanem azokban, akikben nem, magadban pedig CSAK LÁTSZÓLAG bízol. Bizony. Az egy önámítás, hogy te hiszel magadban. Te azokban hiszel, akik AZT MONDJÁK, AMIT HALLANI AKARSZ.

Ahogy a tegnapi versemben írtam: ..”Méztől csöpögő  mocskos hazugságokat sugdosnak a füledbe”.

Nem hiszed el, hogy ilyen emberek vesznek körbe. Mivel a skála széles, a példák szélsőségesek, talán ha az olvasóim közül egy-kettő esetében ennyire kegyetlen a valóság. A többieknél a hamis emberek sem ennyire hamisak, távolról sem tudatosak, a valóság sem ennyire élesen van elválasztva az illúziótól, hanem az igazság valahol a kettő között van.

Ha azonban magadra ismertél, akkor bizony a valóság az, amit felvázoltam az általad hitt valósággal szemben.

Nem célom téged megijeszteni. Sokkal inkább felébreszteni. A küldetésem része, hogy nem rejtem az igazságot véka alá, és odanyomom a piros tablettát, mert ha felébredtél, szabad leszel, és szeretem látni a mosolyt az arcodon, amikor végre tényleg boldog vagy, úgy igazán. Nem csak bebeszéled magadnak. Amikor az utadon vagy, úgy igazán, nem csak azt hiszed. Amikor valódi bőségben élsz, nem hamis csillogásban. Amikor szeretetben-szerelemben élsz, és nem azt gondolod, hogy az neked nem jár. /mert elrontottad/ Dehogy rontottad el. Ha valódi szerelmet keresel, valódi szerelmet fogsz találni, nem olyat, ahol csak feltételek meg elvárások vannak. Ha nem valódit keresel, lelked rajta, de akkor ne csodálkozz, ha mához tíz év múlva mégiscsak fejbevág a kietlen valóság.. és akkor már tényleg késő lesz.

 

Amikor az igazsággal már szembenéztél, jöhet a következő lépés. CSELEKEDJ.

Mégpedig MOST.

Amikor azt mondod magadnak MAJD KÉSŐBB, majd holnap, akkor holnap sem lesz másként. Már megtanultam eddig életem során, több krízishelyzetben és életváltásban, hogy vagy most cselekszem, vagy soha nem fogok, mert elillan a lehetőség, elillan az érzés, és a kinyílt kapu azonnal be is zárul. Várni kell, mire újra kinyílik, de ahogy fogy az idő és az energia, fogy a lelkesedés is, és szépen visszacsúszol a mátrixodba, a hamis világodba, ahol eddig csak szenvedtél, és ha túl sokáig vársz, ELVESZÍTED ÖNMAGAD, belefásulsz az egészbe és ha még ezek után is azzal hitegeted magadat, hogy neked VÁRNI KELL, akkor még nagyobb időhurokba kergeted magadat.

A mátrixban az időhurok mindennapos, évezredes jelenség. Bevált gyakorlat úgymond. A végtelenségig elfásítani az embereket, sulykolva olyan dolgok fontosságát, melyek nem fontosak, a valódi értékeket elferdítve, a valódi igazságokat hamisnak beállítva, a valódi embereket meghazudtolva, támogatva az ál-embereket, az álprófétákat, az álpolitikusokat, az álbankárokat, az álmunkahelyeket és az ál-életet, ahol elrohan az idő melletted, mert azt hiszed, hogy a napi robot fontos, hogy megélhess, közben nincs időd valódi értékeket létrehozni, és mások szolgájaként tengődsz. Bármit is csinálsz, ha elnyomva érzed magad, ha a dolgaid nem haladnak, ha az, amire vársz, nem akar bekövetkezni, akkor szolgaként másokat szolgálva magadat feláldozva a mátrix oltárán, csak vegetálsz. “Elvagy.”.

Az időhurok lényege az, hogy olyan tevékenységek felé terelik az embereket, olyan ál-célok, hamis dolgok felé, melyek nem őket szolgálják, hanem mások zsebét, és miközben futják a mókuskerék-köröket és azt hiszik, hogy ki fognak kerülni ebből, ha ezt és ezt elérik, közben nem történik semmi. MERT AMÍG TE NEM LÉPSZ KI A MÓKUSKERÉKBŐL, ADDIG NEM FOG TÖRTÉNNI SEMMI.

 

Az utolsó lépés: FOGADD BE AMI JÖN, ENGEDD EL AMI MEGY, ÉS NE TÉTOVÁZZ.

Csak így, igen, ennyire egyszerűen. Áramlás, tudod. Csatlakozz az áramlásba és legfőképp: MERJ DÖNTÉSEKET HOZNI ÚJRA ÉS ÚJRA, ANNAK ELLENÉRE, HOGY KORÁBBAN EZT ROSSZUL CSINÁLTAD.

 

“Azért hozunk rossz döntéseket, hogy tanuljunk meg jól dönteni.” /Tony Robbins/

 

Bontsd le az időhurkot, lépj ki a múltadból a jövődbe a MOST-ON át.

 

Áldás, fény, hit, bizalom.

kezdődjék az Új Életed.

Eszter

 

2018. május 30.

 

elérhetőség, időpontfoglalás, szertartásokra jelentkezés: eszter888fenyhozo999@gmail.com

 

A bejegyzés trackback címe:

https://egyenloelosztas.blog.hu/api/trackback/id/tr5414012670

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.