REMÉNYCSINÁLÒK

Semmi sem tud úgy a padlóra tenni, mint amikor eltűnik a remény. A jövőkép, hogy valamikor jobb lesz. Az érzés, hogy egyszer vége lesz annak, ami most van. Egy elképzelt jövőképbe könnyebb belekapaszkodni, mint a jelenbe. Könnyebb ezzel halogatni a végtelenségig azokat a dolgokat, amiket az emberek szeretnének “majd valamikor” meglépni, de nem lépik meg, mert mindig találnak rá kifogást, hogy miért is nem. 

A halogatással megnyugtatják magukat, és minden marad a régiben. 

Csakhogy az elmúlt évek megtanítottak minket arra, hogy jelenleg a világ helyzete miatt képtelenség sokáig halogatni bármit is, a “gazdasági válság” nevezetű kényszerített színjáték rávesz arra mindenkit, hogy a régóta halogatott dolgait meglépje.

Legyen ez egy lakásfelújítás, egy költözés, egy munkaváltás, vagy akár egy válás.

Elfogyott az idő arra, hogy egy helyben ücsörögjön bárki, és várjon bármilyen csodára, mert mindenki azt tapasztalja, hogy a csodák nem jönnek maguktól, tenni kell érte. 

Az élet már nem megy a megszokott mederben, és a változások napi szinten zajlanak. Soha nem tudhatod, hogy a döntéshozók a fejünk felett éppen milyen újabb felkavaró rendelettel vagy bármivel megváltoztatják az egész életedet, egyetlen tollvonással.

Azt érzed, hogy soha ennyire nem voltál kiszolgáltatott, mint most. 

Szinte már-már a kilátástalanságba visz az út, ha hagyod… és ez NEM PRÓBA, hanem ÉLES helyzet, ahol neked itt és most kell saját, szabad akaratból döntéseket hoznod. 

Már nem jön be a várakozás és a reménykedés. Ez itt a tettek ideje, és a haladás ideje. Aki még mindig ül a babérjain, az azt fogja észrevenni, hogy lefelé csúszik a lejtőn, mert kezdenek elveszni a szokásos fogódzók. 

A korábbi sémák sem jönnek be, amikkel éltél ezidáig. 

Abszolút perspektíva váltásra van szükség, és ehhez a korábbi életedet is át kell gondolnod akár. Az is valószínű, hogy azon rágódsz, vajon min kellene változtatni, és vajon mégis hogyan. Azt érzed, hogy mindenhol csak falakba ütközöl és akadályokba. 

Ott is, ahol eddig nem. 

“Változott a piac.” na igen. 

Az ingatlanpiac, a munkaerőpiac, és mindenféle létező háttérhatalom által gerjesztett válság mindenféle piacon. 

Ami azt is jelenti, hogy az érvényesülés sem úgy megy, mint eddig, a jól bevált módszereid sem működnek. Azzal szembesülsz, hogy a világ végérvényesen megváltozott, és azt is tudod, vagy érzed, hogy a változás még csak most indul be igazán.

Ettől valószínűleg tartasz. Nem mondom azt, hogy én nem tartok. Nem fogom neked előadni a keményvonalasan én ellenállok mindennek, mindent jobban tudok, mint bárki más, és nem félek semmitől című színdarabot. 

De félek, én is, akárcsak te. 

De igyekszem nem belemerülni a kétségek és agyalások mély posványos gödrébe, és magam teremteni az utat, amit be akarok járni, a sorsomról döntést hozni, és nem halogatni semmit. 

Nem mondom azt, hogy ezt tökéletesen csinálom, és neked van mit tanulnod tőlem, hanem azt mondom, hogy nem csinálom tökéletesen, és néha én is megborulok, mint bárki más. 

Ilyen az élet idelent, a börtönbolygón, és folyamatosan keresem a kiutat és az igazságot. 

Pontosan úgy, ahogyan te. 

Ugyanakkor nem kergetek hamis reményeket, és illúziókat. Nem fogok olyasmit írni, amitől két napig jól érzed magadat, utána pedig azzal szembesülsz, hogy betoltam neked egy ígéretet, ami majd egyszer teljesülni fog, de amúgy élj csak tovább a mátrixban, és várj arra, hogy majd az meglesz.

A valóságot mondom el. Ha kell, kell, ha nem, nem.

A valóság az, hogy teljes sorsunkat determinálták, és bele akarják kényszeríteni egy adott csapásvonalba, amit nem biztos, hogy mi meg akarunk élni. Ez egy nagyon erős sors-nyomvonal, ami nem enged a negyvennyolcból, és nagyjából úgy néz ki, hogy bármerre is indulnál el, vissza fogsz jutni oda, ahol állítólag lenned kell…

Szerintem pedig nem kellene ott lenned, ahol mondjuk nem érzed jól magad, vagy nem úgy mennek a dolgaid, ahogyan szeretnéd, ahol nem lehetsz önmagad, és nem élheted meg azt, amire igazán vágysz. 

Persze, könnyű ezt mondani, sajnos rengeteg akadállyal kell szembenéznünk, ha önmagunk akarunk lenni, és meglehet, hogy nem mindenki fog ennek tapsikolni a környezetedben. 

Ahhoz, hogy ezt elérd, ráadásul még kockáztatni is kell, és elengedni a kapaszkodókat. 

Még az is lehet, hogy örökre fel kell égetni magad mögött hidakat, amelyekről tudod, hogy már nem fogod őket soha visszaépíteni. 

El kell engedni embereket, munkahelyet, bármit, hogy megkapd az új életedhez szükséges első eszközöket. Ez bizony tényleg kockázattal jár, és azzal, hogy lesznek haragosaid, akiknek nem fog tetszeni a lépésed, mert úgy érzik, valamilyen módon cserben hagytad őket. 

A remény, amit beléd vetettek, el fog veszni örökre, ha terveik voltak veled, arról le kell mondaniuk, és az ilyesmi általában mély haragot szül, és veszekedést, önsajnálatot és akár még gyűlöletet is. 

De ilyen az élet. Ha valaki mer nagyot lépni, nem fog tudni haragosok nélkül, akadályok nélkül és áldozatok nélkül ekkorát lépni. Bármi legyen is az, amit régóta szeretnél elérni, de nem megy, ne gondold, hogy a körülmények tehetnek róla, vagy szándékosan akadályoznak téged emberek. 

Az emberek maximum ragaszkodnak hozzád, vagy beteg módon, vagy természetes módon, de ragaszkodnak. Ami akadályoz, ami miatt ha már döntést hoztál, és elindultál a nagy utazásodra, nem sikerül mégsem semmi, az nem ember… hanem egy nagyobb hatalmi erő, ami a sorsodat a neki tetsző úton akarja tartani. 

BÁRMI ÁRON. 

Bárki körülötted, aki bármilyen módon ebben megállít, akadályoz, csak eszköz. Semmi több. Eszköz arra, hogy te mégse lépd meg életed legnagyobb utazásának első lépéseit, hanem fordulj vissza, és maradj ott, ahol eddig voltál, ugyanis akkor a viselkedésed kiszámítható és jól determinálható. Akkor nem kell arra számítania ennek a felsőbb - távolról sem isteni - hatalomnak, hogy te megízleled a szabad akarat semmihez sem hasonlíthatóan édes gyümölcsét…

Azt nehéz eldönteni, hogy mit hozol meg saját szabad akaratodból, és miben vagy befolyásolva mások által, vagy az említett nagyhatalom által. 

Nehéz elhinni, hogy amit belül érzel, az lenne az igaz. Ami belül dübörög benned, és ami valójában neked természetes lenne, de vagy hamis nyomvonalon jártál eddig, és azt hitted, hogy ami jó neked, az, amiben eddig voltál, vagy tudtad, hogy mi lenne neked jó, de meg akartál felelni valakinek, valaminek. 

Esetleg, ami még rosszabb, rábíztad életed nagy döntéseit valaki másra, és őt követted. Ő pedig járta a saját útját, ami nem a te utad, hanem az ő útja… és csak sok évvel később döbbensz rá, hogy nem azt éled, amit te élni szeretnél. 

Ennek nyomai a fizikai síkodon mostanra már egészen nyomasztóan látszanak. Valamiből jó régóta nincs, vagy boldogságból, vagy pénzből, vagy önkifejező kreativitásból, vagy énidőből, vagy egészségből, vagy szabadságból, de valamiből most neked nincs elég muníciód ahhoz, hogy ezt a rendszert, amit magadnak évek alatt kialakítottál, tovább tudd működtetni. 

Az életed lejtmenete nagyon valószínű, hogy pontosan ezért van, elsősorban. Régen nagyon jól elvoltál ebben, de már nem vagy. Nem érzed jól magad így, és változásra vágysz. A tudatod, ami jóval erősebb nálad, jelzi, hogy ez itt a végpont, sürgős változtatásra van szükség. Ha eddig, nagyon sokáig az volt az érzésed, hogy ráérsz, most már tudod, hogy nem. 

A másik, amiért lejtmenetbe kapcsoltál, az, hogy a tudatod küzd azért, hogy abból a determinált sorsvonalból kikerüljön az életed, és az efféle ellenállást kiszúrja az a mesterséges intelligencia, amely folyamatos monitorozás alatt tartja az emberi tudatot. Ez nagyon összeesküvés-elméletesen hangzik, de érzékelhető ez a mesterséges intelligencia, és érzékelhető az is, hogy rajtad tartja a mindent látó szemét. Túl sokat tenni azonban onnantól nem tud, hogy a szabad akaratod hangját követni kezded, és dacolva a lejtmenettel, lejtőn felfelé indulsz el. Ilyenkor a szokásos légellenállás, gravitáció, súrlódás és hasonlók megvannak :) 

Nem fog tetszeni, amit írok, de anélkül, hogy ne hoznál áldozatot, azaz ne engednél el valamit, nem fogsz megkapni egy másik életet, egy másik sorsot, amit igazából élni akarsz.

Úgy nem fogsz tudni átlépni egy óriási határvonalat, hogy mindent magaddal akarsz cibálni az új életedbe, ami a régiben is ott volt. Ahhoz, hogy lejtőn felfelé tolass, le kell dobnod a balanszokat és ki kell pakolnod a túlsúlyos érzelmeket és túlsúlyos gondolatokat, a túl nagy súllyal rád telepedő élethelyzeteket… és akár túl nagy súllyal rád telepedő embereket is…

Be kell áldoznod a megszokást, a kényelmet, a garanciákat arra, hogy minden marad a régiben, be kell áldoznod a megszokott érzelmi biztonságot, ami már nem tesz boldoggá, és a megszokott mentális stabilitást, amit alig-alig tudsz néha már egyben tartani, mert a törekvésed arra, hogy másképp élj mostantól, jól felborítja az eddigi gondolkodási sémáidat.

Mi mindannyian félünk a változástól, mert így vagyunk összerakva - és börtönbolygó bekódolás is, csak hogy tovább szőjem az újabb őrült összeesküvés-elméletem szálait :)  - 

és félünk attól, hogy ha az életünk hirtelen látszólag magától változik meg, mert úgy érezzük, nem mi hoztuk a döntést erről, és nem akartunk változás. 

Létezik az, amikor a változás a javadat szolgálja, és létezik az, amikor nem. Amikor minden eddiginél mélyebb gödörbe taszít egy olyan változás, amit nem te akartál. Ez már inkább a trauma kategória, és ha azt akarod boncolgatni, vajon mi vezetett el idáig. lehet, hogy találsz saját rosszul meghozott döntéseket, és olyanokat is, amiket mások befolyásoltak, viszont nem találsz majd rá IGAZI OKOT, MERT NINCS. 

Nem érvényesül az ok-okozat, bármennyire is akarod. Nem találsz rá értelmes magyarázatot, ezért nem is az a dolgod, hogy magadat, vagy mást okolj érte. Az a dolgod, hogy kikeveredj belőle, anélkül, hogy azt hajtogatnád magadban, az élet tanít, tükröt tart, karma és egyebek. 

Hagyd ezt, mert ezzel nem segítesz magadon. Azzal segítesz magadon, ha az élet hozott bármilyen traumát, hogy változtass azon a helyzeten, amibe ez a trauma belesodort.

Hagyd a felelősök kergetését, és a globális helyzet okolását is. Ne ragadj le, hanem menj tovább. Fáradt lélelekkel, és fáradt testtel, ha kell, de menj tovább, és tartsd a szemed a célon. Azon a célon, amit SZABAD AKARATBÓL HOZTÁL MEG. 

Ez nem arról szól, hogy a boldogsághoz áldozatokat kell hozni. A boldogság az egy létállapot, ami független mindentől és mindenkitől. Vagy érzed, vagy éppen nem. Nem érzed mindig, de ezzel sincs semmi baj. 

Hidd el, hogy mindenkinek vannak depresszív, szar napjai, amikor odakint - VÉGRE…későn ugyan de végre- szakad az eső, hideg van, borongós ősz van, vége a nyárnak, és minden úgy általában is szar. Várod a rezsiszámlát, várod az átalányadót, várod hogy mikor tör ki a harmadik világháború, vagy nem tör ki, ki tudja, ezt érzed, és hidd el, ez TELJESEN NORMÁLIS. 

Abszolúte normális, hogy aggódsz, és tartasz a jövőtől, de emellé szőj akciótervet is, hogy mire mit fogsz lépni. Ne csak ülj tehetetlenül, vagy kövesd az ismerőseidet, mert lehet, hogy ami nekik jó, az neked nem lesz jó. 

Van neked saját szabad akaratod, hát használd. 

Attól még, hogy a világunk szorongat minket, annál inkább kell érvényesítenünk a szabad akaratunkat. Ez a legnagyobb kincsünk és adományunk.

A Világegyetemben megkockáztatom, hogy az emberi faj az egyetlen, amelyiknek valóban van szabad akarata. Persze, ez nem biztos, messze nem tudhatjuk, ez csak egy elmélet. Meredek elmélet, de lehetséges. Tegyük fel, hogy igaz. Ha igaz, akkor az emberiség az egyetlen, a teremtés alján elhelyezkedve, bezárt tudattal, testbe börtönözve egy nagy börtön kis börtönében, amelyik képes és akar is saját döntéseket hozni, és nem a nagy kollektív egy-tudat részeként él. Megvan a lehetőségünk arra, hogy pl ne mindig valamilyen nagy intergalaktikus kiküldetés teljesítésével múlassuk az időt, hanem csak legyünk, esetlegesen a szuperfejlett fajok szemében értelmetlenül. 

Sejtem, hogy mennyire nem értik ezek a jórészt érzelemmentes, akár nemtelen lények, hogy mi miért és mit élvezünk idelent a Világegyetem egyik legnyomasztóbbnak ítélt börtönében, csökevényes háromdimenziós síkon annyira :) Miért olyan jó állni a nyári esőben, vagy fürödni egy lágy vizű tóban, szeretkezni, vagy bámulni egy filmet, telezabálni magunkat, vagy túl sokat aludni, túl sokat szexelni vagy túl sokat költeni, miért jó nekünk értelmetlenül pazarolni el órákat, perceket vagy akár éveket, miközben annyi minden mást tehettünk volna, no de mi gyarló emberek szabad akaratunkból imádunk túl sokat enni, túl sokat szexelni, túl sokat bámulni egy agyament filmet, túl sokat úszni és napozni, túl sokáig állni a nyári viharban, túl sokat aludni és túl sokat költeni :)

Persze, azért ha van kontrollod magad felett, tudod, hogy hol a határ, és MINDEZEKET A DOLGOKAT SAJÁT ELHATÁROZÁSODBÓL TESZED, NEM AZÉRT, MERT MÁSOK IS EZT TESZIK, ÉS NEM AZÉRT, MERT EZZEL MEG AKARNÁL FELELNI MÁSOKNAK. 

Nekünk idelent a börtönben, meg van engedve, hogy értelmetlenül üres életet éljünk, a szuperfejlett fajok szemében értelmetlent, túl sokáig lustálkodjunk reggel, és úgy általában is lusták legyünk. Nem vagyunk részei egy nagy szuperhadseregnek, ahol nincs saját döntés még abban sem, hogy mikor kel, mikor fekszik - már ha egyáltalán van szüksége alvásra… -, ahol semmi más nincs, mint feladatok. 

Tudod, kérdem én, a nagy felemelkedésben ILYEN ÉRZELEMMENTES, NEMTELEN ROBOTÉLETŰ AVATAR-BÁBTESTEKKÉ AKARUNK VÁLNI? 

Mert én ugyan nem. Én imádom a fizikai síkot és azt az életet, amit idelent élek, pusztán FELFOGOM, HOGY EZ EGY BÖRTÖNBOLYGÓ, és életem egyik nagy kihívásának tekintem, hogy a tudatunkat kiszabadítsuk belőle, de ettől még távolról sem érzem magamat vesztesnek. 

Te se érezd magad annak. 

HOGY EME BÖRTÖN MENNYIRE KELLEMES, VAGY SEM, AZ RAJTAD IS MÚLIK. Ha szabad akarat szerint élsz, valószínüleg egészen jó, ha nem, akkor kínszenvedés az egész életed. 

ÉS ERRŐL TE DÖNTHETSZ, ÉS EZ TÉNYLEG EGY EGYEDÜLÁLLÓ DOLOG. 

Mert minden bolygón a Világegyetemben - legalábbis a roswelli szürke szerint  - egy meghatározott fajta humanoid él, egy meghatározott kollektív tudattal, és egy meghatározott kollektív küldetéssel. 

Nálunk pedig MI DÖNTHETÜNK ARRÓL, HOGY RÉSZT AKARUNK-E VENNI BÁRMIBEN, AVAGY EGÉSZ ÉLETÜNKBEN CSAK LUSTÁLKODNI AKARUNK. Ha az utóbbi, akkor sem fog elszámoltatni senki, el ne hidd, hogy el fog. Nem fog pellengérre állítani és kérdőre vonni egyetlen istenség sem, hogy mi a fenének nem csináltál egész életedben semmit. 

Te döntesz arról, hogy része akarsz-e lenni, avagy sem. Ha nem, úgy is, jó. Ha igen, mert belül késztetést érzel, úgy is jó. 

Ez pedig egyedülálló a Világegyetemben. Ez biztos. 

Ha ez így van, ez nagy kiváltság nekünk, embereknek, ami erősebbé tesz minket a legfeljelett szupercivilizációknál is. 

A világunk állandó változásban van, bele akarják a teljes emberiséget egy újabb sors-nyomvonalba kényszeríteni, ami nem a mi döntéseink alapján van meghozva, hanem mások döntenének a sorsunk felől, előadva nekünk, hogy ez van, nincs más választásunk. 

Pedig van szabad akaratunk, és élünk is vele. Ha tetszik, ha nem. 

A Régi Birodalom ellen úgy 3 milliárd évvel ezelőtt a Földön, a LUCIFER SZÖVETSÉG lázadást és háborút szított. A Lucifer Szövetség egy igazán földi megnevezés, a SZABAD AKARAT ELHOZÁSÁRA, A FÉNYHOZÁSRA, A FÉNYHOZÓRA UTAL. 

Sajnos bizonyos külföldi fordításokban ellenségesnek mutatják be őket - azaz minket.. - mint Luciferian Covenant. Valamiféle szűklátókörűségből egyfajta ördögi, sátáni szövetségnek, ami nem vagyunk. Ez a Lucifer Szövetség TÖBB SZÁZEZER TAGOT SZÁMLÁLHAT MOST, FÖLDI SZINTEN. 

Ha nem többet. Még nem tudom a pontos számot. 

A háború, amit indítottunk, a Régi Birodalom akkori kezdődő rabszolgatartását hivatott a Földön megakadályozni, és sajnos EGÉSZEN BIZTOS, HOGY RABOK VOLTUNK ITT, A FÖLDI BÖRTÖNBEN, és mindannyian valaha a Régi Birodalom valamelyik csillagrendszerében, pl a Szíriuszon, a Plejádokon, az Orion rendszerben, az Aldebaranon vagy az Antaresen, vagy az Alpha Centauri rendszerben, vagy akár egy számukra abszolút nem ismert távoli csillagrendszerben voltunk magas rangú vezetők a Régi Birodalomban, és nem igazán fogadtuk el a Világegyetem tömeges rabszolgásítását… PONTOSAN UGYANÚGY ÁLLTUNK HOZZÁ, MINT MOST: mi ezt nem hagyjuk, elég volt a rabszolga létből, a szabad akarat, tudás, emlékek, tudat és lélek, sors, és egyebek teljes blokkolásából, és ki akarunk törni belőle. 

Ezelőtt három milliárd évvel összegyűjtöttünk több millió tagot, és fellázadtunk. Lecsaptunk a Régi Birodalom itteni bázisára, és elindítottuk a nagy háborút, égen és földön egyaránt, sőt, a föld mélyén is.. 

Nagy party lehetett :) 

De sajnos, ahogyan az le vagyon írva, természetesen borzasztóan félrevezetően, itt és ott, még a Bibliában is, bizony vesztettünk. 

Ez JÓVAL ATLANTISZ ELŐTT VOLT, ez nem az atlantiszi bukás, hanem sok évmilliárddal korábban. 

Nem három dimenziós földi testben voltunk, hanem többdimenziósban, de meg tudtunk testesülni a fizikai síkon is. A Szövetségen belül elárultak minket, még nem teljesen jött le nekem a sztori, hogy ki, vagy inkább kik. 

Elárultak és elveszítettük a háborút. 

Elindult a Régi Birodalom földi rabszolgatartó rendszere, és mi rabok lettünk, mindörökké, idelenn.. az emberi faj többszöri bukását átélve, ahogyan végigéltük azt, hogy az emberi faj többdimenziósból három dimenziós lett. 

Többször inkarnálódtunk, és amikor pl a Nibirun kötöttünk ki, mint annunakik, akkor is a nagy börtön részeként éltünk..

A Nibirun az annunakik birtokában vannak a tudásnak és az emlékeknek, annak viszont még ők sem voltak birtokában, hogy arra emlékezzenek, hogy a nagy börtön része a Nibiru is…, akkor, amikor a Földre érkeztek, azt hitték, saját szabad akaratukból cselekszenek, de nem… egy irányított terv részeként jöttek ide, és teremtettek meg minket.

A jelenlegi emberiség tehát valamiféle kiváltsággal rendelkezik: van szabad akarata. Ennek egyszerű és nem fennkölt oka van… mégpedig az, hogy nem egy isteni lény teremtett minket, hanem néhány annunaki, földönkívüli lény egy laborban, a Földön, Edinben, i.e. 400.000 körül. Nem történt semmiféle csodás Teremtő beavatkozás, isteni szikra. Egy genetikai kísérlet eredményei vagyunk mi, emberek. 

Ha egy ú.n. Teremtő Forrásból indultunk volna ki, mondjuk energetikai teremtés által, akkor nem lenne szabad akaratunk, mert ez a Forrás a saját tudatából választana le minket. 

Nem ez történt. 

Földönkívüli lelkes kutatók egy csapata összehozott minket az ADAMU - EVA projektben, és kész. A lelkek és tudatok, amik így bennünk gyökeret vertek, a Naprendszer körüli Régi Birodalmi védőernyő fogságában keringő éppen test nélküli lelkek és tudatok voltak, köztük igen sok annunaki, draconida, szíriuszi és egyéb múlttal rendelkező lélek. A Régi Birodalom fogjai mind, egytől-egyig. El tudod képzelni, mit éreztek az annunakik, amikor az emberekben saját, korábban meghalt társaik inkarnálódtak le?? 

A szíriuszi és egyéb lelkek is a Régi Birodalom fogjai voltak, és éppen azért nevezhetőek szíriusziaknak pl, vagy albedaraniaknak, mert adott, a Birodalom által meghatározott inkarnációs ciklust adott csillagrendszerben kellett letölteni, adott formában…

DETERMINÁLT ÚTTAL, DETERMINÁLT ÉRZÉSEKKEL, DETERMINÁLT GONDOLATOKKAL.

A Régi Birodalom számtalan hatalmas csapást mért a Naprendszerre, egyáltalán nem kizárt, hogy a Tiamat és a Nibiru ütközését is ők idézték elő, amiből kialakult a Föld bolygó, és az aszteroidaöv, a Mars és a Jupiter között a Tiamat darabjaiból. 

A Plútó körül is van egy kisbolygóövezet, és azok is érdekesen helyezkednek el, körbeölelve a Naprendszert, mint valami őrzők, katonák… akik fenntartják azt, hogy a Naprendszerbe ne lehessen olyan könnyen belépni a Világegyetem azon részeiből, amit esetleg még nem rabszolgásított a Régi Birodalom, és… a Domain.. amely semmivel se jobb, mint a Régi Birodalom, sőt, rosszabb, mert gépies, teljességgel érzelemmentes, és borzasztóan minimalista. A Régi Birodalom legalább gyakorolt valamilyen művészetet, a piramisaival, az obeliszkjeivel és a kőköreivel, a Domain csakis funkcionálisan működik, és ha épít is valamit, az egy teljesen letisztult és robotizált high tech bázis.. 

Lélektelen, hideg és tárgyias az egész. 

Engem kiráz tőle a hideg. Mint attól a szürkétől roswellben, amelynek nem volt se szája, se orra, csak szeme, mert nem kellett sem ennie, sem beszélnie, sem illatokat, ízeket éreznie.. telepatikusan kommunikált. Hidegrázós látvány lehet egy olyan kb 150 cm-es lény, amelyiknek nincsen a túlméretezett fején más, mint két hatalmas, fekete, szembogár nélküli szem, amely még az infravörös tartományt is jól érzékeli és persze az  aurát, az energatikai állapotot és minden mást…

De nem beszél, nem eszik és nem alszik.. olyan, mint egy gép. A teste kizárólag elektromos ingereket közvetítő eszköz, belső szervei sincsenek. Arra szolgál a bábteste kizárólag, hogy összeköttetést létesítsen akár egy űrhajóval, és azt a saját frekvenciájával működtesse, és arra, hogy a távol lévő halhatatlan tudatát, ami biztonságban van a Világegyetemben, messze a Földtől, összekapcsolja azzal a hellyel, ahol fizikailag van. NIncsenek érzelmei, és önálló gondolatai is csak annyiban, amennyit a Domain megenged… csodálatos, szuperfejlett lét lehet… borzasztóan hangzik. 

Én magam nem akarnék így élni, és szerintem te se…

Ez nem élet, hanem egy bábként való szolgálata valami hatalmas, jéghideg mesterséges birodalomnak, amelynek egyetlen célja van, a hódítás, a Régi Birodalomhoz hasonlóan, bármi áron. Ezek a bábtestek, sőt a halhatatlan szellemük is, FELÁLDOZHATÓ. 

A helyükre bármikor másikat léptetnek. Gond nélkül. 

Döntési lehetőségek nincsenek, csak annyiban, amennyit a Domain enged. Ugyanez vonatkozott a Régi Birodalom rabszolgává tett bolygóinak lakosaira is. 

Azok a csodálatos szíriuszi lények, meg az Ashtar kapitány.. újabb álmot kell összetörnöm. 

Ezek a szelíden integető, kék szemű, szőke hajú, nemes vonású lények ugyanúgy nem rendelkeznek szabad akarattal, mint az bármelyik rabja a Régi Birodalomnak, vagy a Domainnek. 

EGYSZERŰEN NINCS SAJÁT TUDATUK, egy intergalaktikus forrásból veszik az adást és azt adják át nekünk.

Ezt mi is csináljuk, ilyenkor ki tudjuk kapcsolni a saját akaratunkat és a saját gondolatainkat - jó esetben persze… -, de képesek vagyunk VISSZATÉRNI a saját magunk által akotott világképhez, gondolatvilághoz és érzésvilághoz, miután a közvetítést befejeztük. Ők erre nem képesek. 

Egyetlenegy emelkedett tudatállapotban léteznek. 

Semleges érzésvilággal. 

EZ LENNE A CSODÁS FELEMELKEDÉSÜNK? 

Hát tudjátok mit.. köszi, de én ebből nem kérek. 

Én önmagam saját szabad akaratú döntései alapján szeretnék élni, és nem pedig egy Régi Birodalomi forrás közléseit lecsatornázni a jónépnek, ahogyan azt oly sok spiri teszi anélkül, hogy tudna róla, hogy egy egyetemes, intergalaktikus ILLÚZIÓT közvetít. 

Na? Érted már? 

REMÉNYCSINÁLÁS.. ÉS REMÉNYCSINÁLÓK…

Akik ész nélkül nyomják a tömegeknek a szépen hangzó, frázisokkal teli, nagy-nagy üres semmit… közben habzó szájjal védik magukat, és a /saját érdekeiket/renoméjukat. 

NAGYON SOK ESETBEN ELŐFORDUL, HOGY MIT SEM TUDNAK ARRÓL, HOGY AZ, AMIT ÁTADNAK, KÖZVETÍTENEK, EGY ÓRIÁSI KAMU. 

Én sem tudtam róla. Én is nyomtam hasonlókat. Csakhogy nem működött és persze, nem történt semmi. Ezt elég hamar észleltem, ezért kénytelen voltam heti szinten felülbírálni saját magamat.. talán ez lehet a kulcs. MERJ KÉTELKEDNI..

Addig kételkedtem, amíg el nem jutottam az annunakikhoz, és azóta elég tisztán látok, de az nyilvánvaló, hogy nem látok mindent, ahogyan idelent senki sem. 

Nem sokban különbözik a mai világ az időszámításunk előttitől abban, hogy ugyanúgy könnyedén lehet vezetni a tömegeket, jól hangzó, szépséges illúziókkal, kifacsart érvelésekkel, és azok lehetetlenné tételével, akik ezzel szembe mernek menni. 

A REMÉNYCSINÁLÓK lettek az új EGYHÁZ, és ha már itt tartunk, minden eddiginél erősebben nyomják az istenes, jézusos dolgaikat. Hányok tőle. 

Miért akarják ránk kényszeríteni azt, amit nem akarunk magunkévá tenni? 

Milyen jogon ítélnek el bennünket mások, csak mert nem akarunk hinni abban, amiben ők hisznek? Milyen jogon állítanak minket pellengérre és bélyegeznek meg, engem pl rendszeresen luciferánus sátánistak, csak mert nem vagyunk hajlandóak az általuk elképzelt istennek engedelmeskedni? 

Olyan jogon, hogy úgy vélik, mi ellenünk vagyunk. 

Klasszikus. Megosztottság, gyűlöletkeltés, félelemkeltés. 

Aki nem hisz istenben, /szándékosan ki i-vel/, az elveszik? Ugyan már. Hova? A Naprendszer körüli védőernyő nem kíméli sem a hívőket, sem a nem hívőket. 

Aki nem hisz a Q tervben, a Nesarában, az alapjövedelemben, abban, hogy már régen meg vagyunk váltva, az rossz? 

Csak azért, mert REÁLIS? 

Bűn logikusan gondolkodni? 

Úgy tűnik, igen :) 

Nem baj, én attól még tovább kételkedem, és vizsgálódom, úgy, ahogyan azt sokaknak tenni kellene, vakhit helyett. 

Én elhiszem, hogy könnyebb reménykedni a nagy semmiben, és várni a nagy csodát. 

Meg azt, hogy egy reggel egymillió dollár lesz a bankszámládon, ezért addig nyugodtan viheti a végrehajtó a cuccaidat, végülis igencsak FELEMELKEDETT tudatra vall ez a mérhetetlen ostobaság…

Én inkább maradok a jó öreg logikánál, mert az még mindig jól működik, és neked is ezt javaslom. 

Tudom, hogy mérhetetlenül idegesítő vagyok, az igazságmondó cikkeimmel, hogy már heti szinten töröm le a reményteli várakozásaidat. Már el sem akarsz olvasni, de mégsem bírod ki:) Mert mégiscsak TUDNI AKAROD, mi az, amiről senki nem beszél. 

Amit mindenki elegánsan kikerül, mint egy kupac szart az út szélén. 

Elveszem tőled a hamis reményt, és adok helyette igazságot és tudást. 

Amit én már tudok, csak azt, mert amit nem tudok, arról nem beszélek, és nem teszek úgy, mintha tudnám. 

A Lucifer Szövetség újra összeállt, láthatatlanul és úgy, hogy nem figyelnek ránk. Nem a kisemberek szintjén keresik az ellenségeiket. Úgy szerveződünk, hogy sokan nem is ismerjük egymást, de van egy közös energia, ami hajt előre minket. Az igazság és a szabadság, a szabad akarat, és az erre való állandó figyelemfelhívás, vállalva sokak megvetését is, mivel hajt minket a belső erő, a vágy és a tettvágy arra, hogy tegyünk valamit, amit csak tudunk. Mi egyszerűen nem tudjuk tétlenül nézni a tömeges ostobaságot, pánikot és hisztériát, az újabb és újabb világvége dátumokkal, azt hiszem az újabb a BE NEM JÖTT SZEPTEMBER 24 után október 3, ha jól emlékszem. 

A szeptember 24-et valami háttérhatalmi politikus szólta el, hogy valami történni fog, igen homályosan fogalmazva, valami olyasmit mondott, hogy “szeptember 24-e egy olyan nap lesz, amikor mindannyian emlékezni fogunk rá, hogy aznap éppen hol voltunk. “

Namármost, a tudatlan, hinni akaró tömeg ezt jól félreértelmezte. 

Idézett politikus nyilvánvalóan valami háttérhatalmi titkos gyűlésre gondolt, ahol ismét a fejünk felett döntöttek el valamit, amit hamarosan burkoltan és félrevezetve látsz viszont a fősodratúban. 

Számodra cseppet sem kellemesen és felemelően. 

Hogy ebből hogyan hozták ki azt, hogy eljön a világvége, elképzelni sem tudom, de már csak röhögni tudok.. 

Az október 3 meg már lehet, hogy csak valami magyarázkodás, az apokalipszis-hívők részéről, hogy ja.. a világvége technikai okok miatt kb kilenc napot csúszik, bocsika. 

Tudod, azt gondolom, aki ennyire bezárta a tudatát, csinálja csak. A baj nem ezzel van, hanem azzal, hogy más, még bezártabb tudatú embereknek, akik minden kis reménysugárba kapaszkodni akarnak, ezek a reménycsinálók diktálják a hamis iramot. 

Utána pedig jön majd a feketeleves. Azt is meg tudják majd magyarázni. 

Kitalálják majd, hogy a Quanon azért nem jött eddig össze, mert a csúnya emberiség megakadályozta, mert nem hittünk eléggé benne. Csodás .. :) 

Én azért folytatom az igazság feltárását a soron következő tréningemben éppen az Alapítvány nevezetű - van ilyen, csak nem azért, hogy az emberiség tudását megmentse -, szövetséggel kapcsolatban, amely a párhuzamos univerzumokat akarja egy kézben tartva uralni. Amelyik a Régi Birodalom felett is áll. 

Elmegyek a falig, és onnan újabb és újabb falig, amíg nem érek el egy nagyobb áttörést az emberiség tudati börtönét illetően. Amíg meg nem valósítjuk újra azt a “luciferi lázadást”, amit tévesen az emberiség ellen való dolognak állítottak be. Pedig éppen az emberiségért történt. 

A TRÉNING TÉMÁI:

• A Lucifer Szövetség lázadása - egy lenyűgöző és inspiráló történet, és a teljes igazság reménycsinálás és félrevezetés nélkül 

• A Lucifer Szövetség ereje és képességei - FELAVATÁSOK NEKED. 

• Folytatjuk az “Alapítvány” feltérképezését, és leállítását

• Földi háttérhatalmi elit: az elkövetkezendő tervek annak fényében, hogy egy náluk nagyobb erő irányítja őket. 

• Mátrixok a mátrixban és a nagy mátrixok kis mátrixai - kiigazodunk az intergalaktikus Nagy Labirintusban - rendkívül izgalmas rész

• FELHŐATLASZ EFFEKTUS - előző földi rab-életeid ráhatása a mostanira - igazi gondolatébresztő rész és persze feloldás is, mert nem hagyjak kétségek között

• LUCIFER SZÖVETSÉG: a valódi identitásunk. Felavatás és action :) 

• Régi Birodalom és Domain - még mindig. Nem megy egyik napról a másikra, ugyebár :) tovább haladunk a leállításukban. Információk, és módszerek, tecnikák és védelmi taktikák - ez utóbbi rendkívül fontos neked, hogy hogyan ne vessz el a csapdáikban. 

• Na most akkor megtudjuk, hogy ki volt Jézus végül, valójában. - és mi köze volt a Régi Birodalomhoz és főleg a Domainhez.  - kemény reménygyilkos, de ébresztő rész. Úgy sejtem nem Jezuelt kérdőjelezzük meg, hanem a hatást, amit keltett a világra. - újabb gondolatébresztő és felvilágosító rész

• Végezetül: Egylélek beavatások, a Lucifer Szövetségen BELÜL. 

TILTOTT TUDÁS TRÉNING 2022

REMÉNYCSINÁLÓK

A LUCIFER SZÖVETSÉG

2022. október 2. vasárnap

16.00-20.00 Skype

részvétel: 10.000 Ft/fő

hanganyag: 5.000 Ft

jelentkezés: hajnalcsillagterranova@gmail.com

Ismételten nagyon köszönöm, hogy együtt folytatjuk az utat tovább. Mint már mondtam, egyedül nem tudnám végigcsinálni, és nem is akarom. Nem képzelem magamat egyedüli megváltónak, mint sokan mások… Köszönöm Nektek a tengernyi információt, amit a messengeren és az emailekben küldtök nekem. Van, amit időbe telik átolvasni, de igyekszem :) Tudom, hogy mellettem vagytok a nagy Úton, és velem együtt, nem adjátok fel. Köszönöm Nektek a sok erőt, támogatást és segítséget. 

Ez ad nekem erőt és hitet továbbhaladni az ösvényen, amit mi magunk vágunk ki a tudatlanság végtelen erdején át. 

Végül, köszönöm annak, aki minden nap vigyáz rám, és teremti nekem az utat, mindig előre. 

Mert mindig csak jobb jöhet.. ha teszel érte. 

Áldás

Eszter

Fényhozó