KEZDETBEN NEM VOLT MÁS, CSAK SÖTÉTSÉG, VÉGTELEN ÜRESSÉG AZ ŰRBEN, A SEMMI.
EZ VOLT AZ UNIVERZUM, RÉGES-RÉGEN, AZ IDŐK KEZDETE ELŐTT. MAJD SÖTÉTSÉG MEGTEREMTETTE A FÉNYT, MERT SZÜKSÉGE VOLT ARRA, HOGY ÉRTELME LEGYEN LÉTÉNEK.
EKKOR FÉNY MEGIJEDT SÖTÉTSÉGTŐL ÉS HARCOLNI KEZDETT VELE. FÉNY NEM AKARTA ELFOGADNI SÖTÉTSÉG LÉTEZÉSÉT, ÉS MINDENÁRON SZÁMŰZNI AKARTA ŐT, MINÉL MESSZEBBRE MAGÁTÓL, ELFELEJTVÉN, HOGY BELŐLE LETT. FÉNY MINDEN ESZKÖZT BEVETETT, ÉS ÉVMILLIÁRDOKON ÁT HARCOLT SÖTÉTSÉG ELLEN, AKI KÖZBEN VÉGZETESEN BELESZERETETT FÉNYBE. CSODÁLTA SZÉPSÉGÉT, EREJÉT, BÁTORSÁGÁT.
MAJD FÉNY EGY NAPON RÁÉBREDT, Ő SÖTÉTSÉG RÉSZE ÉS SÖTÉTSÉG AZ Ő RÉSZE, SÖTÉTSÉG AZ Ő ALAPJA, FÉNY RÁ TÁMASZKODIK ÉS ÚGY LÉTEZIK.
MERT A SÖTÉT RÉSZEIDET ÁTTRANSZFORMÁLVA FÉNNYÉ ALAKÍTVA TEREMTED MEG AZ EGYSÉGET. ÉS EKKOR FÉNY NEM HARCOLT TÖBBÉ SÖTÉTSÉG ELLEN, HANEM ELFOGADTA ŐT ÉS EGGYÉVÁLT VELE. EKKOR LETT EGYENSÚLY ÉS EGYSÉG.