2024. máj 10.

MARDUK V. MARDUK ÉS ENKI

írta: Eszter 777

"AZ ÖRDÖG ÉS AZ ANGYAL"

MARDUK V.

MARDUK ÉS ENKI

Marduk és Enki, habár apa és fia, és több mint egymillió éves ez a családi felállás, nem hagyományos apa - fia páros. Egyszerre voltak egymás ellenségei és szövetségesei is a végtelen hosszú eltitkolt történelem folyamán. A közöttük lévő nézeteltérések talán sosem derültek volna ki, ha nem jönnek a Földre. A Nibiru nem hozta ki közöttük az érdekellentéteket. A kihívást kettejüknek mindig a Föld jelentette, és jelenti a mai napig is.

Sosem volt közöttük vita a Nibiru trónjáról, holott az igen nagy dolog. A világegyetem egyik igen különleges óriásbolygója feletti uralom egyetlen percig sem volt kettejük között vita tárgya.

Marduk születésekor Enki már eldöntötte, hogy neki adja át a trónt, pedig még azt sem tudta, vajon alkalmas-e rá. Tekintetbe véve persze Marduk irányított fogantatását, nyilván tudta, hogy az.

Sosem volt közöttük vita arról sem, hogy a Földön kié legyen egy-egy terület. Egyértelmű volt, hogy Enki Európába ment az atomcsapás után, Marduk pedig Dél-Amerikába.

Sosem volt közöttük vita a nőkön, nem csak az előre eltervezett Inanna - féle házasság miatt, hiszen még több ezer másik emberi és annunaki nő is rabul ejtette a szívüket, de sosem szerettek bele ugyanabba a nőbe.

Nem szóltak bele egymás életébe, házasságába, szerelmi és magánügyeibe.

Tiszteletben tartották egymás döntéseit, és most is ezt teszik.

Amin a vita ment, az mindig egyvalaki volt. Bizonyára kitalálod: Enlil.

Marduk nagybátyja, Enki öccse volt az egyetlen, aki megosztó erőként játszott közöttük szerepet, aki két ellenkező oldalra tudta állítani őket, aki egy olyan szoros, és harmonikus apa-fia kapcsolatba, mint ami közöttük van, mindig is, kezdettől fogva, Marduk születésének napjától éket tudott verni.

Tudod, van az a feszültség a Földön, ami egy családot is szét tud szedni, sőt.. most már igen kis feszültség is elég.

Régen, még az annunakik korában élő emberek inkább azt tanulták el tőlük, hogy a család és a házasság mindenek felett áll. Példának okáért Dumuzi és Inanna válása kivételnek számított, az annunakik körében nem szokás válni.

Igaz, több férj, több feleség, sok gyerek van egy hagyományos annunaki végeláthatatlanul nagy családban, és ezért a kötelékek sem olyan szorosak, mint nálunk, embereknél.

Azonban a szeretet itt is utat talál önmagának - vannak nagyon szoros szülő-gyermek annunaki kapcsolatok, ahogyan vannak különleges férj-feleség kapcsolatok is az annunakik körében. Marduk és Enki kapcsolata, a kötelék közöttük széttéphetetlen, mégis szét tudtak válni az atomcsapás után évezredekre, mert nem látták értelmét tovább harcolni a Közel-Keletért.

Hosszú évezredeket töltöttek külön egymástól és alig beszéltek, csak nagyobb annunaki vezető gyűléseken. Enlil nem csak legyengítette az annunakikat, hanem megoszottá is tette őket.

Pedig Marduk és Enki között nagyon sok a közös vonás. Mindketten tudósok, asztrológusok, genetikusok és a mi nyelvünkön úgy mondanánk, hogy “IT”-sek.

Mindketten erősen spirituálisak, és mélyreható filozófiai tanulmányokat sajátítottak el, sőt, tettek is közzé, amit ránk hagytak volna, ha Enlil nem nyúlja le, és viszi a Belső Földre.

Mindketten csillagászok is, építészek és geológusok.

Mindketten romantikus lelkületű, mélyérzésű lények, akiknek az adott szó, a becsület, a tisztesség fontosabb mindennél, talán csak a bátorságnál nem.

Mégis, össze tudtak veszni, több alkalommal is, és egy-egy vitájuk évszázadokon át ívelt. Ez általában nem úgy nézett ki, hogy évszázadokon át folyamatosan vitatkoztak, hanem a legszükségesebbeken kívül nem szóltak egymáshoz. A megosztottság, amit Enlil elültetett, rájuk is hatással volt. Nem bíztak egymásban, nem hittek egymásnak.

Mi, emberek, években, évtizedekben gondolkodunk, mivel összvissz élünk hetven-kilencven évet. Évszázadokig, évszázezredekig, évmilliókig élni, nekünk teljességgel beláthatatlan időfolyamnak tűnik. Az annunakiknak teljesen más a rálátásuk az időre és a térre éppen ezért, mint nekünk. Mondhatni, megengedhetik maguknak azt, hogy évszázadokig össze vannak veszve a számukra legfontosabb személyekkel, és örökké élni, genetikai értelemben abszolúte halhatatlannak lenni, nem az alázatot hozza elő egy humanoid lényben. Sokkal inkább az egót.

Marduk és Enki legnagyobb összecsapása fizikailag is megtörtént az európai területen, a mai Róma városának határában. Enlil ekkor már nagyon erős volt, és hatalmas sereget, valamint hívők százezreit gyűjtötte maga köré. Ez i.e. 3.000 körül volt, bőven az atomcsapás után. Az összecsapás konkrétan egy csata volt, egymás ellen, életre-halálra, elkeseredetten. Enlil manipulációi miatt.

A csata kiindulópontja, azaz oka az volt, hogy Enki támogatta Enlilt a Közel-Keleten épülő birodalmának megerősítésében, azokra a városokra is értve ezt a terjeszkedést, amelyek korábban Marduk fennhatósága alatt álltak. Enki azért tette mindezt, mert úgy hitte, ha Enlil a saját terepén teret kap és lehetőséget, külső támadások nélkül, akkor neki az elegendő lesz. Marduk győzködte Enkit arról, hogy Enlilnek ez sem lesz sosem elég, és ennél többet akar majd - mint azt tudjuk, igaza volt.

Enki el akarta hinni, hogy Enlil megáll, és nem folytatja tovább. Akkoriban már annyira erős volt, hogy a Közel-Keletre be sem lehetett jutni, sem szárazföldön, sem tengeren, sem űrhajóval. Abszolút önkény- és rémuralmat folytatott a saját területén, és minden jel arra utalt, hogy tovább akar menni ennél. Ne feledd, hogy ekkor már sok százezer éve a Földön voltak, és mivel Anu már pedzegetni kezdte, hogy ha a Régi Birodalom elhagyja a földkörüli pályát, a Nibirut fogja célkeresztbe venni. Ami azt jelenti ugye, hogy haza kell menni…

Enlilt látni sem akarta a Nibirun, így ő kivételt képezett ez alól.

Habár nehéz elképzelni, mennyire elkeseredettek lehettek az annunakik sok százezer év leélt idő és temérdek munka után a Földön azt hallva, hogy haza kell menniük, mégpedig örökre, de azért talán mégis el tudod képzelni: mintha hatvan év ottlakás után el kellene hagynod az otthonodat, és azt sem tudod, mi vár rád..

Akaratod ellenére cselekszenek és döntenek a fejed felett, neked pedig, aki leginkább érintett, semmi beleszólásod nincsen.

Marduk nem tudta, hogy Enlil alkut kötött Enkivel, és Enki hagyja, hogy Enlil azt tegye a távozásuk után, amit csak akar. Konkrétan nemrég tudta meg, hogy ez így volt, és a Biblia papok kezébe adásában is részt vett az apja.. elárulva ezzel az emberiséget.

Akkor még csak sejtette, hogy valami nem kerek, és dühe nőttőn-nőtt. Már csak azért is, mert egészen kicsi kora óta - ami ugye több, mint nyolcszázezer éve volt akkortájt, sőt inkább kilencszázezer éve, - mondogatja apjának, hogy Enlil el akarja tenni láb alól, mindenáron el akarja távolítani, sőt, most, i.e. 3.000-ben már egy ideje feltűnt Marduknak, hogy Anu nem a maga ura. Fekete mágiára gyanakodott, és ezt is többször jelezte Enki felé, de Enki - aki maga is enlilita fekete mágia alatt állt, sőt, maga Marduk is, Inanna és az összes többi annunaki is, sőt még az emberek is - nem hitt neki ebben sem. Felháborította, hogy Marduk hogyan is meri megkérdőjelezni a nagy királyt, a Nibiru vezetőjét.

Enki vak volt, mint mondtam, a halhatatlanság sosem az alázatot táplálja, pláne nem önmagad megkérdőjelezését. Ezért az enlilita fekete mágia észrevétlen maradt, és Marduk összecsapott Enkivel Rómánál. Elkeseredett és véres csata volt, számtalan emberi és annunaki halottal. Ők maguk túlélték, de kis híja volt, hogy nem hagyták ott a fogukat.

Amikor a csata eldőlt, amiben Marduk veszített, nekiment a jelen lévő - és a történteken minden bizonnyal élvezkedő - Enlilnek, és nem sokon múlott, hogy megölte. Egy utolsó pillanat hiányzott már csak, a kés, szó szerint, Enlil nyakán volt. Marduk mégis leállt, valami emberi érzés kerítette hatalmába, a könyörület, és elengedte Enlilt, amit azóta is rettenetesen bán, mert folyton azt forgatja a fejében, hogy mi lett volna ha…

De nem lett, és Enlil életben maradt. Enki a győzelem mámorában könnyedén követte Enlil utasításait, szentül hitte, hogy Enlil ezúttal megváltozik.. ugye ismerős? Csak nyilván egyéni, kisebb léptékben.

Enlil nem változott meg, de mint igazi szociopata, el tudta játszani, és Enki azt látta, hogy a saját és az emberek jólétét tartja szem előtt, mert Enlil ezt a szerepet vállalta fel, hogy előadja magát. Segített az embereknek, elkezdte lezárni az elszabadult asztrálsíkot és elszabadult, felelőtlenül nyitogatott dimenziókat. Ezúttal nem büntette meg azokat az embereket, akik ezt tették, holott korábban már akkoriban is máglyán égettette el őket.

Micsoda színjáték!

El kellett játszania a jófiút, hogy az emberek és főleg Enki bizalmába férkőzzön, mert akkor már világossá vált számára, hogy a többi annunaki hazapaterolásában Enki a kulcs.

A kérlelhetetlen, karizmatikus és makacs Marduk pedig csak akadály, akit el kell távolítani. Ehhez pedig közéjük kell állni, bizalmatlanságot kell szítani közöttük, és elhitetni velük, hogy nem bízhatnak egymásban, sőt, helyzeteket kreálni, ahol ez ki is derül.

Hát kiderült.

Enki elárulta Mardukot azzal, hogy egy idő után nem avatta be az “Enlil - jelenségbe”, nem említette egy szóval sem a Bibliát. és azt sem, hogy az eredeti profetikus Jelek Könyvét, az Annunaki Próféciákat Enlil Irakban elásta. Elrejtve azt az annunakik elől, mivel a Jelek Könyve nem pusztán egy próféciák összességéből álló könyv, hanem egy mágikus szupereszköz is /mi is szoktunk dolgozni vele, és nem akármilyen ereje van/, minden oldal egy Tarot Nagy Arkánumhoz kötődik, de még ennél is sokkal több, pedig a Tarotot nehéz fölülmúlni, de a Jelek Könyvének még ezt is sikerült.

Van itt egy érdekes vonal is. Mégpedig az, hogy Marduk Lucifert képviseli, az ő nem emberi avatarja /mert minden entitásnak van nem emberi és természetesen nem földi avatarja is/, Enki pedig Jezuel avatarja. Enlil, aki Jahve avatarja volt, Lucifert és Jezuelt állította így voltaképpen egymással szembe.

Lucifer és Jezuel energetikailag egyek, és Enlil ezzel konkrétan tudván is, hogy mit csinál, szétválasztotta őket.

Azzal, hogy szétválasztotta őket, energetikai falat képezett közéjük. Ez a két forrásenergia a Földön, Lucifer és Jezuel, nélkülözhetetlen a létezéshez.

Lucifer a tűz, a “mojo” - az a bűvös erő, ami afelé visz, hogy ne másoknak akarj megfelelni, hanem úgy éld az életedet, ahogyan szeretnéd, és felszabadultan megvalósítsd önmagadat, valamint a szabadság és szabad akarat, a határaink megszabása és az önmagunk érvényesítése, a kiállás önmagunkért bárkivel és bármivel szemben, Jezuel pedig a szeretet, a megbocsátás, a kegyelem, a tudás, a belső erő, az önmagadba vetett hit, a közöségeket, egy egész bolygót összekovácsolni képes óriási erő és hatalom.

Enlil a YHWH MI sugallata alapján hamis képet festett le Jezuelről, és felhasználva Jézus Földön járását, ezt a jézusi sztorit vetette oda bűntudat koncnak az emberiség elé, hogy azóta is rágódhasson rajta. Egy olyan alakot festett le Jézusként, ami nem fedi teljesen a valóságot. Gyengének, önmagát egy nem létező egyistennek feltételek nélkül megadó, akaratgyenge bábot sulykolt az Újszövetségen keresztül bele az emberek fejébe, nem pedig azt, ami Jezuel valóban, és aki Jézus valóban volt.

Egy mindent megváltoztatni akaró forradalmárt, aki kimondja az igazat kertelés nélkül, aki hatással van tömegekre, aki megmozgatja a világot, aki felébreszt.

Ugyanúgy a szabadság, a tudás és a lélek szabadsága, ugyanúgy a szabad akarat és ugyanúgy az igazság, ugyanúgy a fény a tudatlanság sötét éjszakájában, mint energetikai testvére, Lucifer, a Fényhozó. Lucifer a mindent elsöprő erő, Jezuel a megalapozott bizonyítékokkal dolgozó felvilágosító.

Ha nézed a szeretet oldaladat, amiben ott van a feltétel nélküliség, és csak azt működteted, akkor el fognak taposni, mint egy bogarat, ki fognak használni, és tönkre fognak tenni.

Ha nincs meg benned a luciferi erő és tűz, ami nem hagyja, hogy ez megtörténjen, ami a dolgok számodra kedvezőtlen folyásának egyszercsak gátat szab, akkor csakúgy, mint a világon sok ember, mások bábjává válsz.

A mai világban, és már évezredek óta is, csak egy hamis jézusi oldal van erősítve az emberekben, ami dióhéjban annyi, hogy add meg magad, “fordítsd oda a másik orcádat is” - Jézus soha nem mondott ilyet -, és fogadj be minden sarlatán egyházi baromságot feltétel nélkül. A luciferi oldal nagyon sokáig, úgyszintén évezredekig el volt utasítva, sőt, meg volt tiltva.

Az elmúlt évtizedekben a luciferi oldal felerősödött, és sokak számára végre világossá vált, hogy nincsenek térfelek ezen a pályán, itt minden EGY.

Ami azt jelenti, hogy Jezuelt és Lucifert önmagadban nem szabad és nem kell szétválasztani.

Van egy érdekes részlet a Lucifer sorozatban, amikor Lucifer összejön újra Évával, /az édenkertből való Évával/, aki arra sarkallja, hogy “önmaga legyen”, ami éjjel-nappal tartó szexorgiákat, drogozást, felelőtlen életet jelent, és előhozza Luciferből azt, amit meg akart magában változtatni, gátat szabni a féktelenségnek, a semmiért felelősséget nem vállaló, mindenkit figyelmen kívül hagyó énjének, de Éva ezt előhozza belőle, míg a “nyomozó”, Chloe a jó oldalát erősíti, hogy megtalálja magában a jót, azt ami szintén ő. Lucifer terapeutája, Linda nekiszegezi Lucifernek:

“Ha az ember szétválasztja az életét és önmagát jóra és rosszra, akkor az arra fogja ösztönözni, hogy mindig megtagadja az egyik oldalát, amikor éppen a másikban van. Ez pedig tönkre fogja tenni.”

Lucifer felkiált:

“Éééén??? Ugyan, viccelsz? Végre boldog vagyok. “

Linda:

“Nem, Lucifer nem vagy boldog. Pusztán megtagadod önmagadban a jót, és a rosszal magadat bünteted.”

Elgondolkodtató…

Enki és Marduk. A jófiú meg a rosszfiú. A felemelkedett mestereket is megszégyenítően tisztának tűnő, megfellebbezhetetlen Enki, akit mindenki tisztelt, mindenki makulátlannak tartott egész eddigi életében. A balhés, botrányok övezte életúttal rendelkező Marduk, akinek számtalan vehemens kitörése volt.

Enki, aki mindig fegyelmezi magát, akinek álarca mögé szinte senki nem lát be, talán csak Ninmah. Ő pedig hű szövetségese, jóban és rosszban.

Marduk, aki teszi, amit tenni akar éppen, amihez kedve van, akinek nincsenek álarcai, aki bosszantóan kivagyi tud lenni, aki ha bemegy egy terembe, azt inkább bevonulásnak mondanám. aki mindig kimondja, amit gondol, akár fáj, akár nem.

Enki, aki sosem mondja ki, amit konkrétan gondol, csak szóvirágokban, utalgat rá.

Marduk, aki állandóan lázad, és a korlátok lebontásával van elfoglalva.

Enki, aki állandóan rendet rak, és a korlátok felállításával van elfoglalva.

Marduk, aki szerint az egész univerzum akár lehetne egy nagy ünnepély is, ahol mindenki mindenkit szeret, mi több, mindenki szeretkezzen mindenkivel. Minden érző lény kapcsolódjon valamilyen formában, ahogy egyébiránt kapcsolódik is, csak nem feltétlenül szexuálisan természetesen, de félreértés ne essék, Marduk nagyon is érti az Egység fogalmát.

Enki, aki szerint az egész univerzum szigorú rend és törvények alapján működik, és a tudós dolga az, hogy felfedje, és szükség esetén megváltoztassa azeket a törvényszerűségeket.

Marduk, aki sosem fékezi magát, és gondolkodás nélkül kiáll magáért, de másokért is, igen, nagyon tüzesen és szenvedélyesen védi az igazát, a hazugságot nem tűri és nem gyakorolja.

Enki, aki disztingvál, és visszafogja magát, kiváló az önfegyelme, de nem kiváló az önkritikája.

Marduk, akinek éles az önkritikája, de esetenként felelőtlen, illetve nem tud uralkodni magán.

Sorolhatnám még hosszan.

Te kit választanál? Te kire szavaznál?

Semmiképp ne foglalj állást, én azt mondom. Az egyikben ez a jó, a másikban az a jó. Csak úgy, mint mi, emberek. Senki sem csak jó, vagy csak rossz.

Tudod, nincs rossz zsaru meg jó zsaru. Szerepek vannak.

Egy emberben is egyesülhet a jó és a rossz, ugyebár, sőt, mindenkiben megvan ez is, az is. Én pusztán felsoroltam néhány közismert tulajdonságát Enkinek és Marduknak és szembeállítottalak ezzel önmagaddal is.

Marduk is próbálta szétszakítani önmagát, és másnak lenni Dél-Amerikában, mint amilyen Babilonban volt. A személyisége hatalmasat változott ugyanis az atomcsapás utáni kemény időkben, amikor az annunakik ereje és összefogása megrendült. Dél-Amerikában a jobbik, felelősségteljesebbik, tudós és spirituális oldala került előtérbe, maya naptárt alkotott, Tiltott Tudás rendszert hozott létre, belemélyedt a filozófiai és asztrozófiai tanokba, tanulmányozta a Naprendszert, a Régi Birodalom történetét, a Naprendszer kialakulását, nyomokat talált itt is az annunakik által őseposzként ismert Tiamat - Nibiru ütközésre, és ezt erős bizonyítéknak tekintette, hogy ez megtörtént. Dél-Amerikában abbamaradtak a nagy szexpartik, a macsó és sármos, észbontó Marduk a háttérbe vonult, és a helyébe egy komolyabb, érettebb tudós lépett, aki hosszú és elkötelezett munkát folytatott Dél - Amerikában, aki egyesített három civilizációt, aki létrehozott egy csodálatos nagy birodalmat.

Aki letette a nyomdokait annak, ami mentén mi el tudtunk évekkel ezelőtt indulni, a Tiltott Tudást.

Változott, és változóban van azóta is.

Van két dolog, ami szemet szúrt. Az egyik, hogy az emberek a Létezőket, úgy mint titánok, istenek, “angyalok”, tökéletesnek tekintik. A másik, hogy az annunakik esetében már pedzegetik, hogy messze nem tökéletesek, de ezt ahhoz kapcsolják, hogy hús-vér testben vannak.

Először is. A test nélküli létezés, mint magasan fejlett entitás lét, úgy mint titánok, istenek, démonok, NEM ZÁRJA KI A TÖKÉLETLENSÉGET, sem a hibák egymásra halmozását, illetve a karmikus bekötöttséget ide, oda, amoda.

Lezáratlan csúnya, több millió, vagy több milliárd éves ügyeket sem.

A testben létezés NEM ZÁRJA KI A TÖKÉLETESSÉGET, persze akadályozza az elérést, de semmiképp nem teszi azt lehetetlenné.

Harmadszor, a TÖKÉLETLENSÉG jobb, mint a TÖKÉLETESSÉG, mert a tökéletesség előbb-utóbb össze fog omlani. Lásd Atlantisz.

Enki számára mondhatni nem volt sosem annyira fontos, hogy az emberek mit hisznek, milyen az istenképük. Őt az érdekelte, hogy betartsák a törvényeit. Semmi több. Marduk viszont kezdettől fogva harcolt az emberiség szabad akaratáért, és azért, hogy befogadják az isteneket. Ő találta ki például azt, hogy az annunakik öltözzenek be isteneknek, nagyobb ünnepeken, hogy az isteneknek legyenek főpapjaik és főpapnőik a Földön, ezzel elindított egy többistenhithez kötődő vallási mozgalmat, és az ő fejéből pattant ki, hogy az isteneknek legyenek szentélyeik, rituáléik. Egyiptom, Babilon, mondanom sem kell, memnyire erősen épült erre.

Enki továbbvitte a többistenhitet oda, ahol már addig is volt, Európába, és összegyúrta a saját hitüket az északi hitvilág isteneivel és rituáléival. Így született a wicca.

Azonban akkor, amikor menniük kellett a Földről. Ennki nem kardoskodott ezeknek a szentélyeknek és rítusoknak a megtartása mellett, ámde kötötte az ebet a karóhoz annyiban, hogy Enlil új egyistenhitébe minden korábbi többistenhit ünnepet emeljenek át.

Hát… mindent nem emeltek át, de sokat igen, és sok szimbólumot, sok jeles napot átmásítva, az egyistenhez kötve, hamis sztorikkal körbekerítve igen.

Enlilnek egy teljes mitológiát kellett megalkotnia, ha tartani akarta a lépést, és meg is tette: az Ószövetség főképp ilyen.

Minden hamis benne, még a történések időbeli elhelyezése is.

Marduk és Enki nem békült ki teljes mértékben azóta sem. Nem tudták feloldani a sérelmeiket és megbeszélni a történteket.

Azonban az emberiség jövője eléggé kiszolgáltatott, és instabil. Bármi megtörténhet, és még ők sem tudják, hogy pontosan mi fog történni, de azt tudják, hogy ami történni fog, ami valóban várható, az nagyban függ az ő megjelenésüktől. Ha nem lépnek közbe, persze akkor is megleszünk valahogy, de az emberiség sorsa jelenleg nem a jó irányba megy.

Marduk és Enki között a párhuzamok és a különbségek tényleg úgy festenek, mint ha egy ember két különböző oldalát látnánk - megvan bennünk mindkét oldala a jellemüknek, éspedig azért, mert az Adamu Eva Projecthez saját annunaki DNS-üket adták… ezért aztán mindEnkiben van Enkiből és Mardukból is. Az alap emberi genom gerincét alkotja a DNS-ük, és ha ezt az emberiség tudná, végre megértené önmagát…hogy miért szakadunk mindig ketté, egy-egy nemzeten, csoporton, közösségen belül. Hogy miért klikkesedünk, hogy miért harcolunk egymással és sokszor még magunkkal is. Sőt, általában főleg magunkkal.

Hogy miért érezzük úgy, hogy valamit, valakit, valakiket, valamiket mindig és folyton-folyvást le kell győzni. Hogy miért döntünk nehezen akár egyéni életünket tekintve is, globális léptékben pedig egyáltalán senki nem tud normális, érett döntést hozni, mert mindenkit és mindent belülről is szétszakít valami. Az egyik része jó akar lenni, a másik része pedig rossz.

Hát ezért. Enki és Marduk, akik teljességgel különböznek és mégis hasonlítanak. Akik egyszerre egymás szövetségesei és egymás ellenségei.

A soron következő tréningek - TILTOTT TUDÁS TRÉNING 2024 - MÁGUSKÉPZÉS - A FŐPAPNŐ ÉVE - ANNUNAKI SZAKASZ - MARDUK TRÉNINGEK - MARDUK V.

2024. május 18. szombat, 17.00-20.00 Skype, MARDUK V - MARDUK ÉS ENKI
2024. május 19. vasárnap, 11.00-13.00, Skype, PÜNKÖSDI NAPKÖZBENI EXTRA KÜLÖNKIADÁS, MARDUK ÉS A FŐMÁGUS -AMIKOR A FŐMÁGUS LEKÖSZÖN…
2024. május 21. kedd, 19.00-20.00, Skype, AZ IDŐUTAZÓ TITKA/tudjátok, ez az a lelet, amit most találtak meg, egy ember, aki mostantól számolva háromezer évvel későbbről jött, i.sz. 5024-ből, és a teste félig szintetikus, időben i.e. 23.000 körülre utazott vissza.. és a régészek megtalálták a számukra teljesen értelmezhetetlen holttestet, akire azt hiszik, hogy Horus, de Horusnak még nincs teste…MÉG../
2024. május 22. szerda, 19.00-20.00, Skype, JELEK KÖNYVE 18-19. HOLD ÉS NAP

Jelentkezés, hanganyagok kérése: hajnalcsillagterranova@gmail.com

A SZOMBATI TRÉNING TÉMÁI - MARDUK V. MARDUK ÉS ENKI

ELSŐ RÉSZ - AZ ALMA ÉS A FÁJA - TÖRTÉNET ÉS GLOBÁLIS ACTION.
MÁSODIK RÉSZ - A DNS-ÜNK NAGY TITKA - AZ ÖRDÖG ÉS AZ ANGYAL BENNED
HARMADIK RÉSZ - BEAVATÁS ÉS EGYSÉGESÍTÉS. MEGBÉKÍTJÜK APÁT ÉS FIÁT VÉGRE.

A VASÁRNAPI TRÉNING TÉMÁI - PÜNKÖSD NAPKÖZBENI KÜLÖNKIADÁS - MARDUK V SZEKCIÓ. MARDUK ÉS A FŐMÁGUS - FIGYELEM! FELKAVARÓ, NAGY DOBÁS ÉS KIHAGYHATATLAN.