ÉGI VÉRBŐL A FÖLDRE III.

A CSÁSZÁRNŐ

PÁRKAPCSOLATI RABSZOLGAKÓDOK

INANNA ÉS MARDUK BŐSÉGTEREMTŐ KÓDJAI

Az alábbi sorok kemények lesznek. Bár a téma szép és felemelő, mindaz, ahogyan sokan ebből üzletet csinálnak, az nem az. Az gusztustalan. 

Ők is sokat rontanak a helyzeten, mi több, pusztítanak. 

Azonban az emberek nélkülük is eléggé naivak és hajlamosak a felesleges kínlódásra és várakozásra, önszabotáló programokkal és önbizalomhiánnyal terhelten. A káros kapcsolatok elszenvedői a valóság elől menekülnek, és akik éveket várnak valakire, aki sosem jön el, nos, ők pedig pajzsként tartják maguk elé a dolgot, hiszen addig is nem kell bevállalni egy valódi, fizikai síkon is történő kapcsolatot, ahol meg kell felelni, ami melós, amiért felelősséget kell vállalni, amiben vannak kényelmetlenségek, ahol alkazmazkodni kell. Inkább elmenekülnek a fényes illúziókba, hogy ne sérüljenek, de a legtöbbet így sérülnek. 

Közben pedig, hogy jól hazudjanak maguknak, ismételgetik a sokat lerágott csontként keringő frázisokat..

Ez az írás már régen kikívánkozott belőlem, csak a saját apró-cseprő kapcsolati blokkjainknál vannak nagyobb dolgok is, globális problémák, amiket általában meg kell oldani. Azonban egy teljes hétvégét fogok szentelni a párkapcsolati rabszolgakódoknak és azok kioldásának, hogy aztán újúlt erővel folytathassuk a “világmegmentést”. :) 

Részemről, hányok a párkapcsolatok spirituálisan túlspirázott ezoterikusan erotikus túlmagyarázásától, ahol az isteni ikerláng párok a magasságos mennyekben egyesülnek az elképzelt ideálfelhőkön, holott valójában azokból a kapcsolatokból a büdös életben nem lesz soha semmi. Herótom van attól, hogy állítólag csak akkor lehet párkapcsolatod, ha “minden karmádat letetted”, sőőt, a “karmikus párkapcsolat” az SORSZERŰ /szivatás vastagon/, holott az ilyen kapcsolatok csakis csúnya véget érhetnek, elvégre előző életes karmikus csúnya bekötéseken alapszanak. Rosszul vagyok attól, hogy majd az ötdében meg a tizenháromdében egyek leszünk az isteni párunkkal, de addig itt szolgáljunk /és féljünk/. 

Kiborító, hogy csak akkor leszel boldog, ha minden családi mintádat letetted, és rendezted az apáddal meg az anyáddal a soraidat. Akár élnek, akár nem.

Oh, ez fontos, persze, nem vitatom, én is megtettem, de amit én eddig röpke életemben tapasztaltam, az volt, hogy egy párkapcsolat az jön és elsodor, tökmindegy, hogy te milyen fejlettségi szinten állsz, felkészültél-e, vagy nem, mennyi karmát és szirszart pakoltál le magadból, és mennyire vagy tudatos. 

Teljesen egyszerű, alapszinten lévő emberek is lehetnek boldogok, sőt, még sokkal boldogabbak, mint a spirituálisan szent isteni magasságokban lebegő egobajnok nagy spirik, aki “már karmamentesek és mindent tudnak”. 

A boldogsághoz nem kell ennyi faxni. 

Önmagadat kell megtalálnod a kapcsolatban, amibe belesodor az élet, és ha érdemes a kapcsolatért küzdeni, akkor tedd meg, mert minden párkapcsolat melós, napi szinten. Nem elég csak úgy lenni benne, tenni is kell érte, hogy az jó legyen. Azonban ehhez nem kell spritituálisan fejlettnek lenned, pusztán szeretni kell tudnod. 

Ahogy Inanna mondta: “vagy szeret, vagy nem, ha igen, jó, ha nem, ott ette meg a fene az egészet, nem kell vele foglalkozni.”

Hát nagyjából így.

De a spiri világban mindenre van magyarázat, és nők, férfiak hosszú éveket magányosan eltöltve várnak az igazira, akit a legtöbb esetben már szerintük ismernek, az igazi pedig ott és úgy szivatja őket meg, ahogyan csak tudja. 

Hogy miért? 

Azért, mert a világ szíve beteg, lelke beteg, az emberiség nem találja önmagát, és ha valaki azt tapasztalja, hogy a másik nagyon, borzasztóan, embertelenül kapaszkodik belé, elmenekül, mert “ő az ikerlángja, lelki társa, karmikus társa, duálpárja” - szólj ha kihagytam valamit -, akárkije, és ezért aztán biztosan együtt is lesznek, miközben elmegy az élet és minden más normális valóságos kapcsolat elrohan mellettük, hát azt kell mondjam, hogy mindent lehet újabb és újabb spirituális illúziókkal magyarázni, de ez több, mint beteges. Ez gáz. 

Ezzel nem lehet mit kezdeni, és mindenki saját maga jut el odáig, hogy ez nem kell.

Ha eltűnt a lebegtetős felcímkézett semmire nem való fos az életedből, ami csak kínból és önostorozásból állt, akkor elkezdesz párt keresni. Azonban sokkal jobb dolgokba a valós életben sem futsz bele, mindenki csak dugni akar, mindenki csak pénzt akar, biztonságot és garantáltan írasd rá a házad felét. 

Borzasztó.

A férfiak nem tudják, hogyan kell férfinak lenni, a nők nem tudják, hogyan kell nőnek lenni, mert a világ elfelejtette ezt, és ha elolvasod a lenti cikket, kapizsgálni fogod, hogy igazából miért felejtettük el azt, ami lényegi részünk kellene, hogy legyen. 

Azonban tőlem ne várjatok a Császárnő évében női energiás tréningeket, ahol pont azt csinálnám, amit mindenki más csinál. Nevezetesen, hogy így istennői energia, meg úgy, így boldogasszony, kis, nagy közepes, meg úgy, így istenanyácska, meg úgy. 

A férfi energiákkal továbbra sem törődik a kutya sem, mindenki a nőket sajnálja és isteníti, egység pedig még ebben sincs. 

Nálam EGYSÉGBEN dolgozunk, és ha női energiákat emelünk, azt nem tesszük meg anélkül, hogy férfi energiákat ne emelnénk. A férfi és női energiák szétválasztása, és a férfi és nő egymástól való távolítása mátrix program. A teljes egymást meg nem értés miatt, és mivel ez egy szimuláció, évezredes programról beszélünk. 

Na nem mintha egyetértenék a genderizével és az LMBTQ-val, ami a nemek összemosásáról szól, a bilderberg háttérhatalmi elit érzékenyítése nyomán. 

Az egy rossz irány. 

Amikor én egységről beszélek a férfi és a nő között, energiában is, tudatban is és fizikai síkon is, az arról szól, hogy mindkét oldalnak egyszerre kell haladni, egységben és szinkronban, egyenrangúan. 

Az identitászavarok, a rossz programok és a káros hitrendszerek nélkül. 

Addig azonban, amíg belül sem tudod, hogy ki vagy, kívül sem fogod tudni, nemi jellegeidet tekintve sem. Ha nőként viselkedsz, csak felveszed a mátrix rád kényszerített aktuális női szerepeit. Ha férfiként viselkedsz, úgyszintén. 

Belül kell rátalálnod arra, ami kívül is meg fog jelenni, azonban ehhez le kell tisztulnod az évezredes dogmatikus párkapcsolati programoktól, amelyeket más sok évezredes káosz előzőtt meg. /Enlil, és annak előtte Marduk Babilonja, ahol minden végképp káoszba torkollott/.

Enlil idejében született meg az a szörnyűség, ami miatt mindannyian szenvedünk. Nem is egy döntése vezetett el odáig, hogy a világ most itt tartson. Tett jókat és tett rosszakat is egyaránt. A jókról már beszéltem - leblokkolta a fekete mágiát, bezárta a másik univerzumok emberek által ostoba módon kinyitott kapuit. Miután Marduk elhagyta a Földet, nem volt, aki figyeljen a mágiára, és a magukra hagyott emberek elszabadultak, visszaéltek a hatalmukkal. 

Akkoriban, Enlil frekvenciazárja előtt olyan mágiákat lehetett csinálni, amilyeneket Rowena csinál a Supernatural sorozatban. Látványosak és azonnal hatnak. Embert is lehetett velük azonnali hatállyal ölni, és egyéb dolgokat lehetett vele létrehozni. 

Ilyen fegyver nem elég felelősségteljes és érett emberek kezében veszélyes. 

Amiről még eddig nem esett szó, az, hogy Enlil volt az, aki leállította azt a mérhetetlenül elburjánzott szexuális szabadosságot, ami akkoriban a Földön dívott. Az emberiség emlékszik erre - Babilon erről híres most is, és sajnos csak erre emlékezünk belőle, Enlilnek köszönhetően. A nagy gruppenpartikra, a gátlástalan szexuális életre, a többnejűségre és a többférjűségre, és a családtagok közötti szexre, amit Enlil tiltott be végleg. 

Rögzítette a házasság intézményét, és megparancsolta, hogy EGY partner legyen ez ember élete végéig. Egy házasság volt engedélyezett, egyetlen férfi és egyetlen nő között. Betiltotta az akkor a Földön már honos azonos neműek közötti házasságot is, és lefektette a család, mint intézményesített társadalmi alappillér építőköveit. Meghatározta, hogy egy férfi, mint apa és férj, valamint egy nő, mint anya és feleség éljen együtt egy házban és háztartásban a saját gyermekeikkel, mert a gyermekeket addig kalákában és közösségben nevelték, ami valahol jó is volt, mert nem voltak káros családi minták, de valahol rossz is, mert nem voltak semmilyen minták…. és kötődés sem, úgy igazából, szülők és gyermekeik között. Az akkori társadalomban éppen olyan és akkora káosz uralkodott a férfi és női szerepek összemosódása, az elkorcsosult szexualitás és a nem kialakult családmodell miatt, mint most. 

Az emberek jócskán elkanászodtak, és Enlil bizony vaskézzel szedte ráncba őket. 

Ez jó volt. Ezért tisztelet és köszönet jár az emlékének, de a többi tettéért, amivel ezzel együtt évezredekre megcsonkított minket lelkileg, tudatszinten, DNS-ben és fizikai testben, azért nem. 

Ő rendelte el, hogy a férfi magasabb rendű legyen, mint a nő. A férfi legyen a családfenntartó, a nő a háztartásbeli, ennélfogva a nő ne tanulhasson, ne járhasson iskolába, ne tudjon írni-olvasni, amit tudnia kell, az a házastársi kötelességek ellátása volt. Nem csak az, hogy öröm nélkül adja át magát urának - ezt is Enlil vezette be, azzal a zseniális ötletével, hogy ha elveszi a nőtől az örömöt /nem csak a szexben, hanem az élet minden területén/, azzal rabszolgává teszi a nőt. A férfi rabszolgájává. Ezáltal az erős női mágikus energia, amely áthatotta a világot, és nem csak rossz mágiákat csinált, /azt érdekes módon főleg férfi fekete mágusok csinálták/, hanem jó mágiákat is, gyógyított, szeretett, örült, nevetett, nevelt, táncolt, énekelt, alkotott… ÉLT.. mindezt Enlil betiltotta, és a nőket a házuk konyhájába és kertjébe parancsolta. Dolgozzanak otthon, keményen, neveljék a gyermekeket, és kötelezte őket arra, hogy legalább  négy gyermeknek adjanak életet, de ha lehet, akkor még többnek. Kívánatos volt a tíz gyermek, beleszámolva a korai halálozást is. 

A férfit felruházta minden előjoggal, ami a társadalomban jár. A férfinek kellett tanulnia, szakmát végeznie és abban dolgoznia, /az akkori korabeli nagyszabású építkezések miatt ez szükséges is volt/, írnia és olvasnia, műveltnek lennie, okosnak és bátornak. A férfiakat  időről-irőre bátorságpróbáknak vetette alá, és kötelezővé tette számukra a harci technikák megtanulását, mind közelharcot íjjal, pengével és lándzsával, mint lovon ülve. A későbbi középkori lovagi tornák eredete itt gyökerezik. 

Enlil a Bibliába is belefoglaltatta a prófétáival mindezeket, és kőkeményen megparancsolta, hogy a nő neveztessék onnantól asszonyi állatnak, a férfi pedig minden nap regulázza meg. Nos, volt olyan férfi, aki ezt betartotta - most is van.. -, és volt, aki nem. 

Aki nem, azt gyengekezű papucsférjnek tartották, és próbálták rávenni, hogy minden nap megverje vagy legalább megleckéztesse asszonyát. A nőnek örömöt adni bármilyen módon abban az időben tilos volt, még ajándékokat sem kaphattak az asszonyok. Abból a korból ered az is, hogy a nőket ért tengernyi hátrány miatt csak a fiúgyermekeknek örültek, a lányokat sajnálták…

Az istenhitbe belekeverte, belemosta ezt a sok borzalmat a nők ellen, és isten igéjévé tette, holott sem isten nincs, igéje pedig, amely ilyesmiket parancsolt volna bármikor is, végképp nem! 

Gondolj bele. Ha volna isten, akit a világ igazságosnak és bölcsnek képzel el, adna ilyen parancsot? Mi jogon különböztetné meg gyermekeit egymástól? Mi alapján mondaná azt, hogy a férfi az úr, a nő a szolga? 

Ugye, hogy semmilyen jogon. 

Már ezen elcsúszna a Biblia, ha a hívők több milliárdos tábora végre gondolkodni volna képes. 

De nem képes. 

Arra azonban ők is rájöttek, az évszázadok nyomása alatt, hogy a nőket elnyomni, az megbetegítette a világot. Állítom, hogy a két világháború közül egyik sem robbant volna ki, ha nők is vezethették volna a szóban forgó országokat. Egészen biztos, hogy nők nem okoznak háborút, és nők nem fogadnák el a háttérhatalmi elit szorongató markát sem, amely javarészt férfiakból áll, és az ő köreikben megtartották a férfiuralmat. 

A mai világgal azonban nem ez a gond. Ezen már a mai kor embere régen túlvan. Nincsen ilyen mértékű férfielnyomás, sőt. Az emancipáció már régóta áthatotta az emberiséget annyira, hogy most ismét eltolódtak a férfi és női szerepek. No de a fenti borzalmas döntéseket tekintve, MIK IS A VALÓDI FÉRFI ÉS NŐI SZEREPEK? Mert Enlil szabályaira emlékezünk, mivel ez van bekódolva a DNS-be. Azonban az sem az igazi férfi, női szerep. No de az sem, amit a végén Marduk már megengedett magának és az embereknek is, bármennyire is imádom Mardukot, a szexuális szabadosság és a többnejűség-többférfjűség intézménye miatt alaposan elcseszte a dolgokat. 

Ez is be van kódolva a DNS-be, a mindenki mindenkivel alapelve, ami mostanában már oly mértékben eltörölte Enlil jó, erős, stabil, ősi társadalmi szabályait - család és házasság intézménye -, hogy a mai kor embere totálisan össze van zavarodva. Emlékszik arra is, hogy van ez a család-házasság egy életen át intézménye, és mindenki meg is próbálja, legalább egyszer az életben. Általában viszont nem jön be, az elmúlt évtizedekben mindenki válik, méghozzá könnyedén és lazán. 

Nem számolva a következményekkel, még akkor sem, ha lehet, hogy a válás elkerülhető lett volna. 

/most ne vegyük ide a toxikus házasságokat, az más lapra tartozik, ott el KELL válni/. 

A mai kor embere tehát emlékszik a család és házasság intézményére, és nagyon akarja is, csak nem jön neki össze. Válás után, vagy egyáltalán, házasság és család helyett magányos farkast/farkasnőt játszva a mindenki mindenkivel elve is érvényesülni kezdett. 

Bizony, jól lecsúszott az emberiség morálisan. Alaposan. Sok persze a jó ember, aki kellően jóérzésű is ahhoz, hogy ne csináljon hülyeségeket, tud parancsolni a vágyainak. Azonban túl sok az, aki nem tud. Aki összevissza szexelget, felelőtlenül.

Ezenkívül sok ember nem szexelget összevissza felelőtlenül, hanem keresi a társát, mindenáron, és belemegy az újabb és újabb rossz kapcsolatba, még akkor is, ha legbelül érzi, ez sem fog másként végződni. 

Mindenki szenved a káros, bántalmazó, pusztító kapcsolatokban, és éppen abbéli igyekezetében, hogy az egy társ életünk végéig dolgot valahogy elérje, megtartsa, marad a szarban. Élete végéig. Már ha bírja ,mert nem mindenki bírja. 

Nem találjuk önmagunkat, sem azt, hogy mi lenne a valódi férfi-női párkapcsolati minta. Vannak persze elképzelések, mondhatni ideák. A híres-neves és igen káros ikerláng jelenség, ami több kárt okoz, sőt, mérhetetlen nagy lelki sebeket. 

Igazából, tapasztalatból mondom, nem más, mint menekülés a valóság elől. 

Ezt leszámítva azonban nincsen semmi, amibe kapaszkodhatnánk, mert NEM EMLÉKSZÜNK RÁ, milyen is az, aminek lennie kellene egy férfi és egy nő között. A család, házasság, egy társ egy életen át intézménye nagyon is jó, és működőképes kellene hogy legyen. Azonban az emancipáció, a két világháború, ahol a férfiak milliószámra haltak meg, megcsonkította a társadalmat. 

Kialakultak olyan toxikus férfi és női típusok, amelyek most zömében jellemzik a világot. 

Az egyik ilyen az a nőtípus, amelyik rászáll a férfiemberre, a tökeit a markába kaparintja, és tönkreteszi a pasit. Totálisan. Anyagilag, tudatilag, lelkileg, agyilag, fizikailag, férfierőben, testileg, tönkrevágja egy egész életre, és el nem engedi, amíg az életben van. 

Kicsinálja, használja, manipulálja, szipolyozza. Sok ilyen nő van. Ez egy felvett női szerep, és a nők ezt nem csak tanulják, hanem szinte a vérükben van. Mármint azoknak a nőknek, akik ilyenek. 

Sok ilyet látok magam körül, és az ilyen nők nem csak feleségek lehetnek, hanem adott férfi édesanyja is lehet ilyen, vagy a nővére. Mindenképpen tekintélyszeméllyé emelkedik a nő ebben az esetben, és teljes egészében leuralja a férfit. 

Megváltoztatja a személyiségét, és kifordítja önmagából. 

A másik ilyen az ehhez passzoló férfitípus, a papucs. Aki mindezeket hagyja. Aki egész életében ennek a nőnek a rabja, és csüng minden szaván, szerelmesnek érezve magát, minden olyan embert ellök magától, aki szívből tudta volna szeretni. Sokszor még a saját gyermekeit is. 

Ugyanez az ártó, kiszipolyozó, toxikus, mindent tönkrevágó fajta van férfiben is. Hozzájuk is kellenek azok a nők, akik mindezt hagyják. 

A végén mindig az marad alul, akit kicsináltak, és nem biztos, hogy valaha fel bír belőle  állni. 

Van olyan férfitípus és nőben is ugyanez, aki nem ennyire mérgező, azonban mérhetetlenül lusta. Nem dolgozik, effektíve, és a partnerét, házastársát szedi le anyagilag. Kitalál mindenfélét, hogy miért nem tud dolgozni, /általában betegségeket kreál magának/, vagy egészen egyszerűen csak nem dolgozik, mert megteheti. 

Én nem azt mondom, hogy mindenképpen kemény munkával kell eltöltsék az életüket, de ez a viselkedés több mint gusztustalan. 

Tehát halvány lila fingunk nincs róla, hogyan is rakjuk ezt a katyvaszt rendbe. A régi korok szelei még most is fújnak, az elnyomó férfi, és az elnyomó nő is egyszerre a szexuális lazasággal, a megszokottá vált hűtlenséggel és a többi fincsiséggel egyetemben. 

Borzasztóan nagy az identitászavar, és ennélfogva a jóérzésű, jóravaló emberek már bizalmatlanok. A párkeresés eléggé esélytelen lett, mert senki nem mer nyitni, mindenki a szex irányába viszi el a dolgokat, mert az kockázatmentes.

Ha mégis belebonyolódnak a komoly érzelmek erdejébe, az egyik tuti lelép, a másikat kegyetlenül megtiporva és magára  hagyva. 

Nagyon kevesek tudnak tartósan összejönni, és együtt is maradni. Újra felépíteni egy közös életet, dacára a régi csalódásoknak. 

Ennek az az oka, hogy el se jutnak a tartós kapcsolatig, kimenekülnek belőle idő előtt. 

Tehát óriási a káosz. Ebben a káoszban fogunk most rendet tenni. 

A társadalom több sebből vérzik, de legnagyobb sebe a normális párkapcsolatok és stabil házasságok hiánya, ez egészen biztos. Persze a világot kormányzó elitnek fontos, hogy ne legyünk boldogok, mert boldog embereket nem lehet irányítani…

Mi azonban nem adjuk fel. 

Áldás

Lucifer - Lucifer Szövetség - Mátrix